Magyarország élenjáró szerepre törekszik a tiszta forrásból megtermelt energia termelésében és tárolásában is – szögezte le közleményében az energiaügyi tárca. Mint emlékeztettek: az elmúlt időszakban óriási kapacitások létesültek Magyarországon. A már több mint 6 ezer megawatt beépített teljesítményű rendszerek termelése úgy hangolható össze hatékonyan a mindenkori fogyasztási igényekkel, ha lehetővé teszik a környezetkímélő módon előállított áram eltárolását későbbi felhasználásra – magyarázta közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).
Erre világszerte bevált eszközként szolgálnak a szivattyús energiatározók (SZET), amelyek egy alsó és egy felső tározóból állnak. A pillanatnyi szükségleten felüli energiamennyiséggel az alsó tározóból a felsőbe szivattyúzható fel a víztömeg. Leeresztésével áramhiányos időszakban turbina és generátor hajtható meg, így
olcsón és környezetbarát módon nyerhető újra villamos energia.
További előnye, hogy a szivattyús energiatározó élettartalma hosszú, működési költségei alacsonyak, az üzemeltetés pedig semmiféle károsanyag-kibocsátással nem jár.
A tervek szerint az első hazai SZET 600 megawatt beépített kapacitással jöhetne létre, hatórás energiatermelésre lenne képes, ennyi idő alatt folyna át a víz a felső tározóból az alsóba.
A medencék vizének megóvása, a felelős vízgazdálkodás érdekében a vízfelszín egy részét úszó napelemtáblákkal fednék le, amelyek a párolgást is mérséklik.
Az engedélyek beszerzése után tavasszal két helyszínen, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Sajóivánka és a hevesi Markaz községek térségében kezdődhetnek meg a talaj teherbíró-képességének felmérésére alkalmas kutatófúrások. A földmintákat laborban elemzik majd, az eredményeket beépítik a szivattyús energiatározó idén elkészülő megvalósíthatósági tanulmányába. A próbafúrások jóvoltából így megfelelő műszaki-tudományos alapokon születhet döntés az energetikai szempontból indokolt fejlesztésről – részletezte az EM.
A zöldenergia célok teljesítéséhez szükséges ipari erőművek és tárolók csatlakozhatnak az áramhálózatra 2030-igA fejlesztések tervezhetősége érdekében az eddigi eljárásrendben csak azokat az igényeket fogadják be, amelyek legkésőbb 2030-ban rendszerbe kapcsolhatók. |
