Fordulópont: már Európában és Magyarországon is több a megújuló forrásból származó áram, mint a fosszilis eredetű
Először az idei első fél évben termeltek több áramot Európában és Magyarországon is a nap- és szélerőművek, mint azok, amelyek szenet vagy földgázt égetve állítanak elő elektromosságot – derül ki az Ember Climate nevű agytröszt friss jelentéséből.
Az adatok szerint a szenet, olajat vagy épp földgázt égető hőerőművek termelése 17 százalékkal csökkent az idei első fél évben az egy évvel korábbihoz képest, így
az áramtermelés szennyezése 2022 első feléhez képest mintegy a harmadával volt kevesebb.
Minden tiszta energiából több volt idén, mint tavaly
A naperőművek 21, a szélerőművek 9 százalékkal termeltek több elektromosságot az idei év első felében, mint tavaly, ám a fosszilis energiatermelés csökkenésében nagy szerepet játszott az is, hogy az idei év eleje csapadékosabb volt a tavalyinál, és a vízerőművek is 21 százalékkal több áramot állítottak elő, mint tavaly. A hőerőművek kibocsátása annak ellenére is csökkent, hogy a teljes áramtermelés az elmúlt két év visszaesése után ismét emelkedett a kontinensen, igaz, csak mintegy 0,7 százalékkal.
Az idei első fél évben az Európai Unió 27 tagjából 13 több áramot állított elő nap- vagy szélenergia segítségével, mint fosszilis tüzelőanyaggal, és ezen országok között van idén először Magyarország is, hasonlóan Belgiumhoz, Hollandiához és Németországhoz, ahol szintén idén jött el a fordulópont.
A nap- és szélerőművek adják az uniós áramtermelés 30 százalékát, míg a fosszilis tüzelőanyagok csupán a termelés 27 százalékát teszik ki.
A megújuló energiaforrások mindent összevetve az uniós áramtermelés több mint felét tették ki,
míg ha ehhez a szintén szén-dioxid-kibocsátástól mentes atomerőművek termelését is hozzáadjuk – amely 3 százalékkal nőtt az utolsó német reaktorok bezárása ellenére –, akkor elmondható, hogy a kontinensen előállított elektromosság 73 százaléka tisztának nevezhető – mutatott rá a változásokra a jelentés.
A jelentés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben a napenergia-termelés szárnyal, a szélerőművek fejlesztése lelassult, így az iparági lobbiszervezet, a Wind Europe Europe szerint tavaly telepített mintegy 16,2 gigawatt szélerőművi kapacitás csupán a fele annak, ami a klímacélok eléréséhez szükséges lenne.
