A nagy AI-sztori: amikor az algoritmus is beszáll a vetésforgóba – a mezőgazdaság AI-forradalma sok mindent megváltoztat
A mesterséges intelligencia (AI) kapcsán legtöbbször irodai munkákra, szövegírásra vagy képgenerálásra gondolunk, pedig az agráriumban is egyre fontosabb szerepet kap. A nagy AI-sztori új adásában dr. Vér András, a Széchenyi István Egyetem tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy az AI az utóbbi időben teljesen begyűrűzött a mezőgazdasági termelésbe és az élelmiszeriparba is. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:
A célzott rendszerek fontosak a mezőgazdaságban
Mezőgazdasági AI alatt nem egyszerűen a legismertebb generatív eszközöket kell érteni, dr. Vér András szerint több szinten is jelen lehet a mesterséges intelligencia: programozási, termesztési, állattenyésztési és automatizálási oldalon egyaránt. A lényeg nem az, hogy a gazda beszélget egy általános chatbottal, hanem az, hogy olyan rendszerek álljanak rendelkezésre, melyek például az öntözést, a vetésforgót, a fajtaválasztást vagy a kockázatkezelést segítik.
A döntést azonban továbbra sem a gép hozza meg, hanem a gazdálkodó.
Az adás egyik legerősebb pontja az volt, hogy az AI szerepét nem elvont technológiai szinten, hanem konkrét hasznok felől mutatta meg. Vér András szerint a mezőgazdaságban az egyik legnagyobb előrelépés az lehet, ha ugyanazon a területen fenntartható módon lehet jobb hozamot elérni, miközben csökken a víz-, energia- és vegyszerfelhasználás. Példaként említette, hogy
- AI-alapú automatizált üvegházi termesztésben 30-40 százalékkal is csökkenhet az energiafelhasználás,
- Izraelben pedig az üvegházi paradicsomtermesztésben 10-15 százalékos termésnövekedést és 10 százalékkal alacsonyabb vízfelhasználást is kimutattak.
Ugyanilyen kézzelfogható példa a precíziós gazdálkodás, ahol nem az egész táblán történik meg ugyanaz a kezelés, hanem csak ott, ahol tényleg szükség van rá. Ez nemcsak olcsóbbá, hanem fenntarthatóbbá is teheti a termelést.
Nem minden gazda pozitív
Arra a kérdésre, hogyan viszonyulnak ehhez a magyar gazdák, dr. Vér András egyértelműen azt mondta: vegyesen. Egyrészt kényszer, mert a klímaadaptáció és a modern adminisztráció egyre adatintenzívebb, másrészt lehetőség, mert az AI bizonyos területeken látványos hatékonyságjavulást hozhat. A gond ott kezdődik, hogy nem minden gazdálkodó tudja, hogyan használja ezeket a rendszereket, és sokan eleve bizalmatlanul állnak hozzájuk. Ez nem magyar sajátosság: a francia és az olasz gazdálkodók között is ugyanúgy vannak, akik humbugnak tartják ezeket a megoldásokat.
Vér András szerint nem is várható el egy gazdálkodótól, hogy „otthon, a traktorban ülve” magától kezdjen el AI-rendszereket használni. Ezért
fontos, hogy az oktatásban és a szaktanácsadásban horizontálisan jelenjen meg ez a tudás.
Nem feltétlenül külön AI-tantárgyként, hanem a mindennapi agrárképzés részeként.
A mezőgazdaságban az AI sokat segíthet, de nem fogja teljesen kiváltani az embert. Vér András ezt a KRESZ hasonlatával magyarázta: a szabályrendszer segít eljutni A-ból B-be, de nem maga vezeti le az életet helyettünk. A gazdálkodásban ráadásul annyi biotikus és abiotikus tényező hat egyszerre, hogy a teljes racionalizálás illúzió marad. Egy hirtelen jött eső, egy váratlan kórokozó vagy egy talajkárosodás olyan helyzeteket teremt, melyekben továbbra is szükség lesz jelenlétre, tapasztalatra és gyors emberi döntésekre.
Részletek a beszélgetés tartalmából:
- AI a mezőgazdaságban: mit jelent a gyakorlatban? (02:15)
- Klímaváltozás, energiaárak és fenntarthatóbb termelés (02:15)
- Precíziós gazdálkodás: kevesebb víz, kevesebb vegyszer, jobb döntések (07:18)
- Hogyan állnak ehhez a magyar gazdák? (04:17)
- Generációváltás: fiatalok az agrárpályán (12:57)
- Eredmények a nemzetközi piacon (22:07)
- Mennyire drága az AI az agráriumban? (24:25)
- Kiválthatja valaha az AI a gazdálkodót? (31:23)
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.
