A tízdarabos csomagolású, M-es méretű hazai tojást 419 forint helyett 319 forintért, egy szintén magyar terméket ugyanilyen kiszerelésben 449 helyett ugyancsak 319 forintért árultak ezen a héten egy hipermarketláncban. Korábban általános tapasztalat volt, hogy húsvét előtt a megnövekvő kereslet hatására emelkednek az árak, most azonban inkább lefelé tartanak.
Ráadásul nem csak az áruházi akciókban, ahogyan azt az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai is jelzik. Az AKI szerint az M-es és L-es méretű étkezési tojás átlagos csomagolóhelyi ára 20 százalékkal csökkent az év első tizenkét hetében a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva, ami darabonként 25,03 forintos árat jelent. Az EU-ban sem más a helyzet, a 100 kilogrammra számolt 127,6 eurós átlagár is csaknem 20 százalékos visszaesésnek számít ugyanebben az időszakban.
Pedig a termelőknek a karácsonyi mellett a húsvéti a legfontosabb időszak.
Ilyenkor általában 10-20 százalékkal nő a fogyasztás, amire a tojástermelők a tojóállomány növelésével készülnek
– mondta a Világgazdaságnak Pákozd Gergely, a herceghalmi Pák-To Kft. üzemvezetője, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke. A húsvéti ünnepek után csökken a kereslet, a megnövelt állomány viszont termel, ezért ilyenkor különösen fontos, hogy legyen mit tartalékolni a későbbi veszteséges időszakra is – tette hozzá. A tojástermelésnél ugyanis hosszabb idő a piaci folyamatokra reagálni, mint például a brojlercsirke-előállításban.
Míg az utóbbiaknál – ahogyan azt Tóth Jenő, a Mátra Csirke Kft. tulajdonos-ügyvezetője a Világgazdaságnak elmondta – a telep takarításával együtt is legfeljebb kilenc hét a rotáció ideje, a tojótyúkok eleve csak 22-23 hetesen kezdik el a tojástermelést, és 75-85 hetes korukig folytatják. Húsvétkor viszont nincs forgalomnövekedés a brojlereseknél.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
