A tízdarabos csomagolású, M-es méretű hazai tojást 419 forint helyett 319 forintért, egy szintén magyar terméket ugyanilyen kiszerelésben 449 helyett ugyancsak 319 forintért árultak ezen a héten egy hipermarketláncban. Korábban általános tapasztalat volt, hogy húsvét előtt a megnövekvő kereslet hatására emelkednek az árak, most azonban inkább lefelé tartanak. Ráadásul nem csak az áruházi akciókban, ahogyan azt az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai is jelzik. Az AKI szerint az M-es és L-es méretű étkezési tojás átlagos csomagolóhelyi ára 20 százalékkal csökkent az év első tizenkét hetében a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva, ami darabonként 25,03 forintos árat jelent. Az EU-ban sem más a helyzet, a 100 kilogrammra számolt 127,6 eurós átlagár is csaknem 20 százalékos visszaesésnek számít ugyanebben az időszakban.
Pedig a termelőknek a karácsonyi mellett a húsvéti a legfontosabb időszak. „Ilyenkor általában 10-20 százalékkal nő a fogyasztás, amire a tojástermelők a tojóállomány növelésével készülnek” – mondta a Világgazdaságnak Pákozd Gergely, a herceghalmi Pák-To Kft. üzemvezetője, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke. A húsvéti ünnepek után csökken a kereslet, a megnövelt állomány viszont termel, ezért ilyenkor különösen fontos, hogy legyen mit tartalékolni a későbbi veszteséges időszakra is – tette hozzá. A tojástermelésnél ugyanis hosszabb idő a piaci folyamatokra reagálni, mint például a brojlercsirke-előállításban. Míg az utóbbiaknál – ahogyan azt Tóth Jenő, a Mátra Csirke Kft. tulajdonos-ügyvezetője a Világgazdaságnak elmondta – a telep takarításával együtt is legfeljebb kilenc hét a rotáció ideje, a tojótyúkok eleve csak 22-23 hetesen kezdik el a tojástermelést, és 75-85 hetes korukig folytatják. Húsvétkor viszont nincs forgalomnövekedés a brojlereseknél. A nagyobb tojáskeresletű hetekben általában az importőrök is aktívabbak. Pákozd Gergely szerint a külföldi áruk részaránya a magyar piacon csökkenő, jelenleg 15–20 százalék között van, korábban volt már 40 százalék is.
A mostani árcsökkenés a 2017 kora tavaszi madárinfluenza és az ugyanabban az évben nyáron kirobbant Fipronil-botrány utóhatása. Az ezek hatására kialakult hiányhelyzet magas árakat és megnövekedett termelési kedvet hozott, a tavalyi év második felére helyreállt piaci egyensúly most pedig már a többlettermelés hatására látszik felborulni. Valamennyire bezavar a piacon a házi tojótyúkállomány is, bár itt sok múlik azon, mennyire korán vagy későn van húsvét. A körülbelül négymilliós üzemi tojóállomány mellett a becslések szerint hárommilliós a háztáji tyúkok száma, ezek termelése azonban jócskán elmarad az intenzív körülmények között tartott tojókétól.
Néhány piacon – mint például Ausztriában vagy Dániában – jóval stabilabbak az árak, mint nálunk – mondta Pákozd Gergely. Szerinte ennek részben az az oka, hogy ott több tojást fogyasztanak, és tudatosabban vásárolnak, sokkal inkább előnyben részesítve a hazai árut. Másrészt pedig a tojástermelés integrációja magasabb fokú – ebben például a hazai brojlertermelők is előrébb járnak. Az éves hazai tojásfogyasztás egyébként fejenként 230-240 darab. Ez húsz éve még 300 volt, de a szakemberek szerint biztató, hogy növekvő tendenciát mutat, ami egyben jelzi, hogy a tojás – a koleszterinvádak megdőlése után – a fogyasztók szemében is az egészséges élelmiszerek kategóriájába kerül.
Március végén
az AKI
25,03
forintos átlagárat jelzett
az M-es és L-es tojásra
