Ha csak az a napi 2-3 milliméter csapadék hullik a héten, amit a meteorológusok jósolnak, már annak is örülni fogunk. Most ugyanis már egy reggeli kis harmat is nagy dolog
– jellemezte a hetek óta tartó csapadékhiányt a Világgazdaság kérdésére Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke.
A szakember a szárazságot a magyarországi növénytermesztők állandó problémájának nevezte.
Tapasztalatai szerint az idén élesen elválnak az azonos talajadottságú és az ugyanannyi csapadékot kapott területeken belül azok a táblák, amelyekre sok tápanyagot juttattak ki, és víztakarékosan művelték a talajukat, azoktól, amelyeken ez nem így történt. Ám az biztos, hogy még a megfelelő tápanyaggal és a talaj vízpárologtatását leginkább megakadályozó technológiával művelt növények is legfeljebb hét–tíz napot bírnának ki csapadék nélkül.
A GOSZ adatai szerint országosan szinte egyöntetűen 80 milliméter körüli csapadékmennyiség hiányzik a talajból.
Ennél csupán Baranya megyében és a környékén jobb a helyzet, ahol mintegy 30 milliméter körüli a vízdeficit. Tavaly ugyanebben az időszakban a mostaninál nagyobb vízhiányról számoltak be a növénytermesztők, de akkor a május bőséges esőt hozott.
Egy ilyen május az idén is segítene
– mondta Vancsura József.
Az ősszel vetett kalászosoknál az a probléma, hogy a gyökerük a felső 30 centiméteres talajrétegben van, ahonnan nagyon gyorsan eltűnik a víz. Az elmúlt napok meleg, szeles időjárása rendkívül kedvezőtlen volt e növények számára, ezért is lenne fontos a mielőbbi vízpótlás. Bár a repcének mélyebben van a gyökere, már ezen a növényen is látszik, hogy a normálistól elmaradt a fejlődése. Az őszi vetés idején még optimálisak voltak a körülmények, de az enyhe tél és a tartós hótakaró hiánya rontott a növények állapotán.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
