A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A K&H Start it inkubátorprogramban nevelkedő SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását. Így segítve az agrárszakembereket abban, hogy kevesebb energiabefektetéssel, a megfelelő időben kezdhessék meg a permetezést – írja a pénzintézet közleményében.
Az agrárium egyik égető problémája a kártevők kezelése, ami végtelen harcot jelent a gazdák számára.
Erre a kihívásra kínál hatékony, digitális megoldást Magyarország vezető, iparágfüggetlen nagyvállalati inkubátorában fejlődő SMAPP LAB fejlesztése. Egy olyan digitalizált csapdacsaládon dolgoznak, aminek segítségével az ország egész területén nyomon követhetővé válhat a molyok életciklusa, az adatok ismeretében pedig hatékonyabbá tehető a kártevőirtás.
Az eNet 2019-ben végzett kutatása alapján az elmúlt években nagymértékben, 75 százalékról 93 százalékra nőtt a gazdálkodási eljárás során digitális megoldásokat használó vállalkozások aránya. Mi is azt tapasztaljuk, hogy az innovatív, digitalizációra és hatékony adatelemzésre épülő fejlesztések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a hazai mezőgazdaságban. Úgy véljük, hogy a szektor digitális fejlődése a jövő élelmiszerellátottsága szempontjából kulcskérdés, ezért az inkubátorprogramunkban az agrárium számára előremutató ötleteket is keressük – mondta el Németh Balázs, a K&H Bank Innovációs vezetője.
A digitális megoldásokra minden eddiginél nagyobb szüksége van az agráriumnak, ezért az ilyen irányú fejlesztések elősegítésében bankunk aktív szerepet vállal
– mondta Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.
Az ország legnagyobb mezőgazdasági piaci részesedéssel rendelkező bankjaként értjük és ismerjük az ágazat helyzetét, kihívásait, köszönhetően annak, hogy az agrárcégeknek nyújtott hitelekben 26,3 százalék, az élelmiszeriparban pedig 13,1 százalék részesedésünk van – tette hozzá Tresó István.
A mezőgazdaság egy olyan terület, amely hatalmas mennyiségű adat generálására képes, és ezt a leghatékonyabban digitális formában lehet értelmezni.
Ezen adatok célorientált feldolgozása komoly lehetőséget jelent a kártevőirtás terén is, mivel a klímaváltozás hatására a molyok életciklusa folyamatos változáson megy keresztül, amit az erre vonatkozó információk gyűjtése nélkül lehetetlen nyomon követni.
A digitális csapdarendszerünk alapja a hagyományos feromon csapda.
Ám az automatizálásnak köszönhetően, a gazdáknak nem kell naponta felkeresniük a kihelyezett ellenőrzőpontokat és manuálisan beazonosítaniuk, illetve megszámolniuk a kártevőket, mert ezt képes megtenni a csapdarendszer helyettük. Ezáltal rengeteg időt és energiát spórolnak meg, miközben a molyok életciklusára vonatkozóan pontos adatokat kapnak. Jelenlegi fejlesztésünket a gyapottok-bagolylepke monitorozására hoztuk létre, és a tervek szerint az ország egész területét lefedő, 100-150 csapdából álló automatizált kártevő megfigyeléssel a gazdák a megfelelő időben kezdhetik majd meg a rovarirtást, ami kritikus fontosságú a hatékony beavatkozás érdekében – mondta Posta Donát, a SMAPP LAB egyik alapítója a fejlesztésük működési elvét.
A digitalizált csapdarendszer ötlete olyannyira újdonságnak számít, hogy hasonló projektbe a magyar csapaton kívül eddig csak Ausztráliában kezdtek, ahol szintén a tesztelés fázisa előtt áll az ott kiépített rendszer. A hazai fejlesztés már Ukrajna, Románia és Görögország érdeklődését is felkeltette – írják.
