A 2021-es mostoha időjárási körülmények miatt ismét rossz év volt a méhészek számára, az akácméz csupán a Tiszántúlon hozott jó termést, a Dunántúlon viszont szinte semmi nem termett 

– mondta a VG-nek Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Az átlag alatti mennyiségű akácméztermés nagy részét tavaly az év második felében exportálták. 

A belföldön eladott akácméz 90 százalékát a méhészek értékesítik közvetlenül, és csupán 10 százaléknyi megy a boltokba. Ennek az az oka, hogy a méz felvásárlási ára magasra emelkedett, 

és ha ezen a szinten veszi meg a hazai mézkiszerelő – majd ő és a kiskereskedő is ráteszi a saját hasznát, illetve a 27 százalékos áfát –, csak olyan áron kerülhet a polcokra az akácméz, amelyen már nem veszik meg a vásárlók – magyarázta az OMME-elnök. 

Fotó: Kallus György / VG

Mint mondta, 

a magyar mézkiszerelők jelzései szerint az éves forgalmuk 10 százaléka alatt van az akácméz. A piacokon a termelők kilónként 3 és 4,5 ezer forint között árulták az üveges akácmézet. 

Bross Péter szerint a termelőknél még lehet némi akácméz, de virágmézből a tavalyi évhez hasonlóan idén is hiány lesz, mert a termés már elment exportra. Összességében is igaz, hogy a világon megemelkedett a természetes méz ára, ami Magyarországon az export és a forint gyengesége miatt fokozottan igaz, ezért is mentek történelmi csúcsra a felvásárlási árak. 

Az OMME elnöke szerint a hordós export ismét 15 ezer tonna körül lesz. „Két éve megjelentek a polcokon az importmézek. A kínai méztől még ugyan ódzkodnak a beszállítók, de az ukrán méz már megjelent a hazai mézkiszerelőknél is” – mondta, hozzátéve, hogy az Ukrajnából érkező árunak főleg az akciós mézeknél van szerepük. Idén télen ugyanakkor a kiskereskedelemben is kevesebb mézakció volt, mert Ukrajnában is gyenge lett a termés, így ott is felmentek az árak. Ukrajna az EU piacán is a legjelentősebb mézbeszállító lett, átvéve Kínától ezt a szerepet, mivel a Brexit után a korábbi 90 ezer tonnás kínai import lement 40 ezerre, mert kiderült, hogy 50 ezer tonnát Nagy-Britannia importált. 

A támogatásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az úgynevezett nemzeti program megmarad, keretét – Erdős Norbert 2018-as mézjelentése után – tavaly megemelték. 

Ennek eredményeként a magyar méhészeti ágazat évente csaknem hárommilliárd forint támogatást kap, ennek a felét az uniós, másik felét pedig a hazai költségvetés finanszírozza. 

Jelenleg nincs nyomás a vevők részéről, nem keresik a mézet, de eladói oldalról sincs jelentős kínálat – mondta a VG-nek Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke. Kevesebb méz termett, jó áron tudták eladni a méhészek a mézet, amire igény volt a külpiacokon, az exportra került. A belföldi kiszerelők pedig nem mertek készleteket vásárolni – tette hozzá. 

Az akácmézért kilónként bruttó 2300 forintot fizettek a felvásárlók a termelőknek – ez hordós ár, a felvásárló megy a mézért. 

Az egyesület elnöke azt is megjegyezte, hogy már több éve folyik a vita azon, mi is számít akácméznek – a belföldi szabályok megengedőbbek, mint az importőrök követelményei. 

Egyébként ő is úgy véli, hogy van még némi készlet a további áremelkedésre számító termelőknél, de – mivel az exportőrök 20 tonnánként adják el a mézet – félő, hogy annyit nem tudnának hatékonyan, időre begyűjteni. Ráadásul a méhészek által várt 2500 forintos árat már nem fizetik meg a vevők.