A két vírus, a Cocid–19 és az afrikai sertéspestis (ASP) miatt világszinten kialakult ellátási és keresleti anomáliák, az ezekre visszavezethető uniós piaci problémák és az inputárak előre nem látható, tartósnak tűnő emelkedése miatt a mögöttünk hagyott évben nagyot nőtt a sertéságazati szereplők vesztesége, és erősen visszaesett a jövőbe vetett bizalmuk – írta a piaci szereplők hozzászólásai alapján készült összefoglalójában a Magyar Állattenyésztők Lapja.

A legnagyobb gond a magas takarmány- és az alacsony sertésfelvásárlási ár, melyhez tetemes energia- és munkabérköltség-emelkedés is társult 

– vélekedik Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének (FSE) elnöke. Szerinte a sertésfelvásárlási árak már régóta nem mozognak együtt az önköltség változásával, ráadásul a húsipari átadási árak visszaestek, ami tovább fokozta a termelőkre nehezedő árnyomást. Szerinte ebben a helyzetben rövid távon a sertéstartók 15-20 százaléka adhatja fel a tevékenységét, de ha a helyzet rosszabbra fordul, ez elérheti a 30 százalékot is. Úgy látja, hogy a sertéstartók hosszú távú túlélését – az ASP visszaszorítása mellett – a termékpályán keletkező jövedelem arányosabb elosztása biztosíthatja. Fontos lenne a belföldi piaci részesedés megerősítése és az ágazati stratégia újragondolása, annál is inkább, mert a nehézségek a jövőben még nagyobbak lesznek. 

Fotó: Hajdú-Bihari Napló/Kovács Péter

A sertéságazat kilátásai 2022-re Magyarországon rendkívül rosszak, mert a túltermelés csak úgy látszik megoldhatónak, ha a termelők, tenyésztők egy része felhagy a tevékenységével. 

A termelőket egyetlen dolog foglalkoztatja: túlélni a válságot, vagy minél kisebb veszteséggel kijönni belőle 

– vélekedik Kiss György. A támogatások és az állami intézkedések rendkívül fontosak, azonban az Európai Unió új szigorításai ijesztően hatnak a jövőre nézve. Sajnos a költségek jelentős visszarendeződése nem várható, ezért a felvásárlási ár növekedését elkerülhetetlennek tartja az elnök. Tanulnunk kell a többi ország jó példáiból, az osztrákok például kitűnő módszerrel védték meg a gazdákat – mutatott rá Kiss Görgy. Az életben maradó ágazati szereplőknek, akár új alapokon, de létre kell hozniuk egy nagy gazdasági súllyal rendelkező szervezetet, amelynek a keretei között hatékony együttműködés valósítható meg. 

A sertéságazat az elmúlt 15 év talán legnehezebb időszakában van 

– kezdte évértékelő beszámolóját Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) ügyvezető igazgatója. Szerinte vastagon veszteséges év volt 2021. 2019 és 2020 nyereségét sokaknak az elmúlt esztendő túlélésére kellett felhasználniuk, nem pedig fejlesztésekre. Előttünk áll egy soha nem látott nagyságrendű európai uniós és hazai forrás a fejlesztésekre, amihez jelen pillanatban hiányzik az önerő. Ezek a pénzek óriási lendületet adhatnának az ágazatnak, de a beruházások megvalósítása most kérdésessé vált. 

Az MSTSZ kérdőíves felmérése szerint 

20 ezer koca tűnhet el a hazai termelésből, és ha nem rendeződik a piac egy-két hónapon belül, akkor további 40 ezer koca (és természetesen a szaporulata) fog hiányozni a hazai sertéshústermelésből.

Ezek a folyamatok teljesen ellentétesek az európai uniós elvekkel – amely szerint a családi gazdaságok, a kis- és közepes termelők támogatása a prioritás –, mégsem érkezik semmilyen segítség Brüsszelből, csak elutasítás. Az MSTSZ ügyvezető igazgatója szerint az év első fele még nehéz időszak lesz, de nagyon bízik benne, hogy mihamarabb megfordulnak ezek a trendek, és tetemes élősertésár-emelkedés fog bekövetkezni a kieső állományok miatt. 

Nem feltétlenül a legkevésbé versenyképtelenek fognak kihullani, nem a klasszikus piactisztulás fog megvalósulni, mivel a takarmánydrágulás miatt sok olyan gazdaság is térdre kényszerülhet, amely magas hatékonysággal termel, ám vásárolt takarmányt használ fel – mondta Marczin Zsolt, az Alföldi Sertés Mezőgazdasági Szövetkezet ügyvezető igazgatója. Most elsősorban attól függ a túlélés, hogy az adott gazdaságnak mennyi tartaléka van, illetve milyen forrásokat tud bevonni a termelés fenntartásába. 

Áremelkedésnek kell jönnie

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint már az idei első fél évben drágulás lesz a piacon. A bolti polcokon a sertéshúsból készült termékek ára nem emelkedett tavaly, de mivel az élő sertés ára ma már nem fedezi a gazdák költségeit, árrobbanás jön, hogy a gazdák ne veszteséggel adják tovább a sertést – jelentette ki az InfoRádióban. Mint mondta, az év végén már meg is kezdődött a korrekció, amely fél éven át még folytatódni fog, ettől pedig a polcon látható árak is nőnek majd 2022 első fél évében.