Egyre többen hagynak fel a baromfitermeléssel az ágazatban kialakult, tarthatatlan helyzet következményeként
– mondta a VG-nek Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. A termelőknek arra van szükségük, hogy költségeik megtérüljenek az átvételi árakban, enélkül tovább csökken a termelés, aminek a hatása már rövid távon is érzékelhető lesz a kereskedelemben.
A kormány a múlt héten – február 1-jei hatállyal, április 30-áig – az október 15-ei szinten fagyasztotta be hét alapvető élelmiszer fogyasztói árát, ez a baromfiágazatot a csirkemellen és a csirkefarháton keresztül érinti.
Ha a megpróbálja átterhelni az intézkedés negatív hatásait a komoly gondokkal küszködő baromfitermék-pályára, annak súlyos, nehezen visszafordítható következményei lesznek
– mondta Csorbai Attila. Szerinte sokkal húsbavágóbb kérdés, hogy lesz-e egyáltalán elegendő baromfi a hazai piacon.
A kormányzati árstop a fogyasztói árak rögzítését jelenti, nem pedig átadási árét. E két érték most közelíteni fog egymáshoz, azaz csökken a kereskedelmi árrés.
Ahhoz viszont, hogy a termelés ne csökkenjen, annak érdekében is jelentősen meg kell emelni az átadói árakat, hogy a feldolgozók a baromfitermelőknek olyan felvásárlási árakat tudjanak fizetni, amelyek fedezik költségeiket. Az utóbbi hónapokban nőttek az átvételi árak, de messze nem olyan mértékben, mint amilyen – soha nem látott mértékben – a költségek elszabadultak. Ez egyébként nem csak hazai jelenség, hiszen a madárinfluenza-járvány és a terjedése megakadályozását célzó korlátozások miatt Európában is csökkent a termelés. Bár Magyarországon a járvány a csirkét viszonylag kevéssé érinti, a telepítési korlátozások és tilalmak hatnak. Így januárban az egy évvel korábbinál 15-20 százalékkal lesz kevesebb csirke, és a csökkenés mértéke februárban is fennmaradhat.
Az állomány csökkenése mellett megugrottak a brojlernevelés költségei is. Az elmúlt év első felében az égbe szöktek a termelési költségek kétharmadát kitevő takarmányárak, a nyár végétől, az ősztől pedig az energiaköltségek is nagymértékben emelkedtek. A gáz az ötszörösére, az áram közel háromszorosára drágult az előző évihez képest.
Ez hatalmas többletteher, hiszen a naposcsibének 35 Celsius-fokos melegre van szüksége a fogadásakor, a hideg, téli napokon is. Mindez nagymértékben visszaveti a telepítési kedvet
– érzékeltette Csorba Attila, mivel kell megküzdeniük a baromfitartóknak.
Egyelőre nehéz megbecsülni, eddig hányan hagytak fel a baromfitartással, de Csorbai Attila szerint minél később kapnak garanciákat az átvételi árak emelésére – ehhez az kell, hogy a vágó feldolgozóüzemek emelni tudják az átadói árakat –, annál többen döntenek úgy, hogy nem fogadnak naposcsibét. Ez veszélyezteti a vágóalapanyag mennyiségét, ami miatt átmeneti vagy tartós csirkehúshiány is lehet a boltokban. E probléma most az importtal sem hidalható át, mert a járványügyi korlátozások és a nagyarányú költségnövekedés egész Európában probléma. „Ráadásul a magukat állatvédőnek tartó szervezetek nyomására Nyugat-Európában a jogszabályokban lefektetett normákhoz képest is 15-20 százalékkal kevesebb csirkét nevelhetnek fel egységnyi területen, miközben új állattartó telepeket környezetvédelmi okokból nem lehet létesíteni – mutatott rá a szakember. Így viszont egy stagnáló vagy csökkenő uniós baromfihús-termelés áll szemben az inkább növekvő kereslettel.
