Eredményes az az egyezség, amelyet a kormány kötött a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (Magosz), amit az is jelez, hogy a jelenlegi uniós ciklusban az agrárium történelmi támogatáshoz jut a nemzeti kiegészítés 17,5 százalékról 80 százalékra emelésével – mondta a közgyűlésen Nagy István agrárminiszter. Az uniós forrásokkal együtt így a támogatásra fordítható összeg megháromszorozódik, ami nemcsak lehetőség, hanem felelősség is, hiszen ha ezzel sem sikerül modernizálni az ágazatot, akkor semmivel – tette hozzá.
A miniszter beszélt a koronavírus, az állatbetegségek, az aszály, a magas takarmány-, műtrágya- és növényvédőszerárak okozta kihívásokról, amelyeket tovább tetézett az orosz–ukrán háború az elhibázott szankciókkal. A magyar agrárium azonban bizonyította, hogy válságálló, a gazdák pedig számíthatnak a kormány támogatására. Ezek eredményeként Magyarországon a lakosság élelmiszer-ellátása és az ország élelmiszer-önrendelkezése biztosított – nyomatékosította.
Reményei szerint hamarosan sor kerül Magyarország KAP-stratégiai tervének elfogadására. Mint mondta, Brüsszellel sok vitájuk volt, és azért küzdöttek, hogy minél inkább a hazai gyakorlatnak megfelelő megállapodás szülessen, és
olyan, a fenntarthatóság irányába mutató gyakorlatok váljanak kötelezővé, amelyek nemcsak terhet jelentenek, hanem valódi hasznot is hoznak a környezet fenntartásában.
Emelt szintű támogatást kapnak 2023-tól a kis- és közepes gazdaságok – jelentette be a miniszter. Nagy István elmondta: a redisztribúciós kiegészítő jövedelemtámogatás, a hektáronként 147 eurós alaptámogatás mellé kapnak az 1 és 10 hektár közötti területeken gazdálkodók hektáronként plusz 80, a 10 és 150 hektár közötti méretű földterületen termelők pedig hektáronként plusz 40 eurót. Ezek az összegek persze kismértékben mozoghatnak – tette hozzá. „Minden dolgos kézre szükség van az agráriumban” – magyarázta az intézkedés motivációját Nagy István.
Az új támogatási forma keretösszege 189 millió euró. Magyarország ezzel a negyedik legnagyobb mértékben csoportosított át forrást erre a célra.
„Nem szépen öregszik” – jellemezte a magyar stratégiai tervről az Európai Bizottsággal folytatott vitája apropóján a Brüsszellel való kapcsolatot Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Mint fogalmazott, bízik benne, hogy nem „az agresszív zöldek” határozzák meg a jövőt, hanem „győz a józan ész”. A gazdálkodók nyitottak minden új gyakorlatra, ami értelmes és a fenntarthatóság irányába visz, hiszen a maga részéről továbbra is biztos abban, hogy – saját jól felfogott érdekükben – a gazdálkodók a legnagyobb környezet- és állatvédők.
A köztestület magyar kormánnyal kialakított kapcsolatát ugyanakkor sikeresnek nevezte, és utalt arra, hogy 2018-as javaslatcsomagjuk számos eleme már jogszabályként köszön vissza a hazai agrárszabályozásban. Példaként említette a földforgalmi törvény változását, a családi gazdaságok kedvező adózását és a nitrátrendeletet – legnagyobb eredményként pedig ő is a 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást említette. Fontos feladatnak nevezte az innovációt és a digitalizációt, a kormánytól pedig azt kérte, tegyen meg mindent, hogy a termeléshez szükséges inputanyagok rendelkezésre álljanak.
Beszélt arról is, hogy a jelenlegi helyzetben még jobban felértékelődik a rövid ellátási lánc, és bár már most tetemes az élelmiszer-infláció, a gazdálkodóknak az emelkedő költségeiket még érvényesíteniük kell az árakban. hangsúlyozta azt is, hogy
nem tűr halasztást a vízgazdálkodás reformja.
„Nekünk is használnunk kell azt, amit a szomszédainknak, vagyis duzzasztanunk kell a folyóinkat, mert nem engedhetjük meg, hogy kiengedjük a vizet az országból” – jelentette ki.
A Magosz-szervezetek száma annak ellenére nőtt, hogy a kisebb szervezetek egyesültek – mondta a közgyűlésen Jakab István, a Magosz elnöke, akit a küldöttek újra megválasztottak az érdekképviselet elnökének. Emlékeztetett arra, hogy az aszály során elveszett termés miatt ezermilliárd forintos összeg esett ki, amit különösen a vegyes – növénytermesztő és állattenyésztő – gazdaságok szenvedtek meg.
A köszöntőbeszédek és az elnökségi beszámolót követően a Szövetség tisztújítása következett, melyen újabb 4 évre Jakab Istvánt választották meg a MAGOSZ elnökének.
A további megválasztott tisztségviselők
Elnökségi tagok: Gubán Gyula, Rittlinger József, Kozsuch Kornél, Taskó József, Szél István, Németh Gergely, Örvendi László, Kis Norbert Ivó, Szendrei László, Hubai Imre Csaba, Dr. Balogh Zoltán, Varga Mihály, Kis Miklós Zsolt, Rácz Imre, Madarász Zoltán, Csike György, Pap György, Győrffy Balázs, Süle Katalin Elza
Alelnökök: Dr. Balogh Zoltán, Csike György, Győrffy Balázs, Hubai Imre Csaba, Kis Miklós Zsolt, Németh Gergely, Örvendi László, Papp Zsolt György, Rácz Imre, Süle Katalin Elza, Taskó József.
Az Országos Gazdasszony Tagozat elnöke: Nagyné Legény Ildikó
Az Országos Ifjú Gazda Tagozat elnöke: Papp Zsolt György
Főtitkár: Cseh Tibor András
Etikai Bizottság: Gáspár Ferenc, Doráné Gyömrei Anita, Dr. Kovács Zoltán, Obreczán Ferenc, Zsák Győző
Felügyelőbizottság: Sövényházi Balázs, Hajdú László, Kiss Józsefné, Németh Mihály, Sain Krisztián.
