Az aratás elején tapasztaltnál jóval jobb lett az idén betakarított búza minősége – mondta a VG-nek Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A korai fajták ugyanis „megsültek”, a szemek kis méretűek lettek, extrém magas sikér- és fehérjetartalommal. A középérésűeknél és a hosszú tenyészidejű fajtáknál viszont ez helyrebillent, így a malmok számára már megfelelő a minőség.

Fotó: Gémesi Balázs

„A baj a mennyiséggel van, mivel a tavalyi 5,3 millió tonnával szemben idén 3,7-3,8 millió tonna búza termett” – mondta Lakatos Zoltán. Ez elegendő a belföldi, 2,5 millió tonna körüli igény kielégítésére – ellentétben a hazai szükségletnél várhatóan kisebb kukoricaterméssel – hiszen őrlésre 1,2 millió, takarmánycélra 800-900 ezer, vetőmagnak 300 ezer, ipari felhasználásra pedig 200 ezer tonnával lehet számolni. A termés alapján így az exportárualap 1 millió tonnát is meghaladhatja – a szokásos 2,7 millió tonna körüli mennyiséggel szemben.

Nem fogja fedezni a hazai igényt az idei kukoricatermés

Vihar előtti csend honol a gabonapiacon: az exportot nem az állami beavatkozás, hanem a magas árak fékezik, miközben beindult a hazainál olcsóbb kukorica importja. Az idei kukoricatermés biztosan kevesebb lesz a hazai szükségletnél.

Márpedig ennél jóval nagyobb lenne a piaci igény, ezért a kormányzat lassítja az exportengedélyek kiadását: az intézkedés bevezetésekor tapasztalt egy-két nap helyett most már a lehetséges leghosszabb, vagyis a 30 napos határidőt tartják – mondta. Az exportot azonban fékezi a tonnánként 140 ezer forint körüli szinten „beragadt” ár is, ami lényegesen magasabb, mint a világpiaci. A búza hazai felértékelődésében benne van, hogy 

a hazai kukorica- és napraforgótermés is nagyon gyenge lesz, illetve az is, hogy a termelők összefogtak, és tartják az árujukat.

Most mindenki az olcsóbb ukrán búzára vár, amely – főleg a logisztikai nehézségek miatt – egyelőre csak kisebb mennyiségben érkezik az országba, és nem is tudta lejjebb vinni az árakat. Szemben Romániával, ahová Ukrajnából legalább öt határátkelőn érkezhet a gabona. Ők hamar kaptak olcsó ukrán búzát, ami levitte az árakat. A magyarországi malmok ezért versenyképtelenné váltak a román piacon, ami pedig nem jelentéktelen, mivel eddig éves szinten 150 ezer tonna magyar lisztet vett fel. 

 

Változást hozhat, ha a déli államokban újraindul a piac, és például az olasz importőrök újra nagy igénnyel jelentkeznek. Olaszország nagy felvevőpiaca a magyar búzának: évi 1,1 millió tonna körüli mennyiséget szoktak vásárolni. Bár a jelenlegi árakon nem megy az export, ennek ellenére a várhatóan megjelenő olasz kereslet ezt az árszintet is feljebb viheti, mivel a viszonylag közeli, alternatív beszerzési lehetőségként felmerülő búzatermelő országokban is aszály pusztított. 

Ennek viszont további áremelést kell generálnia.

Mindezt azok után, hogy augusztusban már emeltek egy nagyot a malmok, akkor a zsákos kiszerelésű liszt 180 forint körüli kilogrammonkénti árát vitték fel körülbelül 220 forintra. Ahogyan Lakatos Zoltán fogalmazott, „akkor árazta be a szakma a magasabb idei búzaárakat”, miután az első fél évben még a tavaly megvett olcsó kenyérgabonával átlagoltak. 

A költségnövekedések miatt viszont októberben újabb 10 forintos emelés várható, ami valószínűleg nem is az utolsó lesz ebben a búzaszezonban, és ennek hatása lesz a kenyér árára is. A költségnövekedéseket Lakatos Zoltán azzal érzékeltette, hogy a jelenlegi energiaárak mellett az egy kiló lisztre vetített áramköltség magasabb lesz, mint az őrlés összes egyéb költsége. 

Lakatos Zoltán szerint ugyanakkor az ársapkát meg kellene szüntetni, mert nem elvárható, hogy a termékpálya egy szereplője – jelen esetben a kereskedő – vigye el az összes terhet. Úgy véli, ha a liszt hatósági ára megszűnne, az legfeljebb néhány hétig vetné vissza a termék forgalmát a boltokban, addig, amíg a lakosságnál a korábban betárolt mennyiség elfogy.