A gabonakiviteli szándék bejelentési kötelezettségének megszüntetéséről született döntést Nagy István csupán bejelentette, annak jogszabályi háttere egyelőre nem került nyilvánosságra. Mint emlékezetes, az intézkedést egy tavaly március 5-én kelt rendeletében hozta meg a kormány, eredetileg május 15-éig tervezték fenntartani, majd meghosszabbították. Az akkori indoklás szerint a gabonaexport adminisztratív korlátozására a hazai élelmiszer- és takarmányellátás zavartalan biztosítása érdekében volt szükség, és minden, Magyarország területéről külföldre értékesíteni, illetve kivinni kívánt búzára, rozsra, árpára, zabra, kukoricára, szójababra és napraforgóra vonatkozott. 

Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap

Az exportszándékot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) kellett bejelenteni, és a piaci információk szerint a hivatal szinte kivétel nélkül megadta az engedélyt, a 30 napos határidő azonban – amit utóbb lerövidítettek – megnehezítette az exportot.

Az elmúlt hónapokban pedig teljesen befagyott a gabonapiac, amit a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége az Ukrajnából érkező – állításuk szerint – kétes minőségű gabona és olajos mag importjával, valamint a tavaly bejelentett exportengedélyezési eljárással magyarázott, amelynek következtében a magyar termelők sem itthon, sem exportra nem tudják eladni a terményeiket.

Durván lenyomta a magyar gabona árát az ukrán import

Az Ukrajnából érkező és az exportengedélyezési eljárás következtében befagyott a magyar gabonapiac, emiatt a termelők nem tudják finanszírozni a tavaszi munkákat – állítja a nagyobb agrártermelőket összefogó érdekképviselet.

A miniszter közösségi oldalán tett bejelentése után nem sokkal az Agrárminisztérium is kiadott egy közleményt, amelyben kormánydöntésként hivatkozik a bejelentésre. Nagy István szerint a bejelentési kötelezettség fontos funkciót töltött be, hiszen ezáltal folyamatos és naprakész információ állt rendelkezésre a Magyarországról kiszállításra szánt terményekről. Megteremtette az esetleges beavatkozás lehetőségét, ugyanakkor nem okozott fennakadást az exportban, hiszen az előzetes adatok alapján mindkét fő gabonafélénkből, kukoricából és búzából is 2-2 millió tonna körüli kivitelre kerülhetett sor 2022-ben.  

Az állam nem avatkozott bele a piac működésébe, ennek ellenére egyes gabonapiaci felvásárlók a bejelentési rendszerre való hivatkozással sajnálatos módon visszaéltek erőfölényükkel a gazdálkodókkal szemben

 – tette hozzá.

A miniszter kifejtette, a piaci helyzet mára alapvetően megváltozott, hiszen a 2022 augusztusától fokozott ütemben beindult és a világpiacra azóta is dinamikusan növekvő módon kiszállításra kerülő ukrán nyomán az elszívó hatás megszűnt, sőt jelentősen csökkent az összes kelet-európai uniós tagállam gabonája iránti a kereslet. A kivezetés így nem jelent kockázatot a hazai ellátás biztonsága tekintetében – emelte ki.