Az első kéthavi, mindössze 1 százalékos után az első negyedévben éves összevetésben már 4 százalékos emelkedést mért az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) a belföldön értékesített földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok feldolgozói értékesítési áraiban. Egy hektó bor átlagára így 25 300 forint volt az idén január és március között. Továbbra is ellentétes irányba mozgott a fehér- és a vörösborok átlagára, hiszen az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok közül a fehérboroké közel 16 százalékkal, 24 800 forintra emelkedett, míg a vörös- és rozéboroké mintegy 2 százalékkal, 27 ezerre csökkent.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Lényegesen jobban szerepeltek a vörösborok az exportpiacokon: az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozéborok csaknem 24 százalékkal magasabb áron, hektoliterenként 28 700 forintért kerültek forgalomba. A szintén eredetvédett fehérborok értékesítési ára is emelkedett, és a tavalyi első negyedévhez képest 6 százalékos árnövekedés eredményeként 25 600 forint lett a hektónkénti exportár.
Az oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel ellátott borok közül a tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára hozzávetőleg 27 százalékkal, 142 900, míg ugyanebben a kategóriában a vörös- és rozéborok közül az egri borok belföldi átlagára pedig 23 százalékkal, mintegy 58 ezerre növekedett.
A tokaji borok exportára ugyanakkor továbbra is jelentősen elmarad a belfölditől: itt az áremelkedés mértéke az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva a belföldinél alacsonyabb, 21 százalékos volt, az átlagár pedig így 85 100 forintra nőtt. A szintén oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel ellátott
egri vörös- és rozéborok értékesítési ára ugyanakkor közel 39 százalékkal, hektónként 68 300 forintra emelkedett.
A gyöngyöző bor és pezsgő nélkül számolt magyar bor-külkereskedelmi egyenleg mennyiségben és értékben is pozitív volt 2023 januárjában, mennyiségben 1 százalékkal csökkent, míg értékben csaknem 8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – idézte a KSH adatait az AKI. A borexport mennyisége 4 százalékkal, 75 300 hektoliterre csökkent, de értékben 6 százalékkal, 2,9 milliárd forintra bővült.
Továbbra is jellemző, hogy a külpiacon értékesített mennyiség nagyobb hányada lédig (tartályos) bor, ráadásul ezek exportja mintegy 3 százalékkal, 56 300 hektoliterre nőtt a tavaly januárival összehasonlítva.
A lédigkivitel növekedése az elmúlt évre is rányomta a bélyegét: a 2021-es 62 százalék után tavaly már a teljes kivitel 71,2 százalékát szállították ki tartályban.
Eközben a palackos borok kiszállítása jelentősen – 21 százalékkal, 18 900 hektoliterre – apadt, az értéke pedig 3 százalékkal, 1,52 milliárd forintra csökkent. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, amelyek a kivitel 85 százalékát tették ki.
A borimport szinte teljes egészében palackos kiszerelésű. A KSH adatai szerint a Magyarországra beszállított borok mennyisége 2023 januárjában 3510 hektolitert tett ki, ami 41 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A palackos és a lédig kiszerelésű borok importjának összértéke a tavaly januári 310 millió forint után az idei első hónapban 290 millió volt.
Ferenc pápa: „a tokaji bor a legszentebb dolog Magyarországon”A vatikáni magyar nagykövet, Habsburg Eduárd osztott meg egy érdekes történetet a szentatyáról. |
