BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egy besztercei szilvából készült párlat lett Magyarország legjobb pálinkája

A noszvaji Kövér Pálinkafőzde Besztercei Szilva Pálinkája lett a legjobb az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenyen, Magyarország legeredményesebb pálinkafőzdéje díjat pedig a hegykői 1 Csepp Pálinka érdemelte ki.

Az új közös agrárpolitika keretei között megvalósuló KAP stratégia alapján jelentős támogatás jut élelmiszeripari fejlesztési célokra, amelyeket remélhetőleg az italgyártók, így a pálinkafőzdék is ki tudnak használni – mondta Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára az idén már tizedik alkalommal megrendezett Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny díjátadó gáláján, ahol a különdíjakon kívül 39 arany-, 125 ezüst- és 11 bronzérmet osztottak ki. A Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) által rendezett verseny sajátossága, hogy kizárólag a kereskedelmi tevékenységet végző pálinkafőzdék vehettek részt, és az érzékszervi bírálaton túl, mindegyik tétel átesett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) analitikai vizsgálatán is.

Kecel, 2014. május 26.A bírák egyike egy minta illatát vizsgálja az országos pálinka- és törkölypálinka versenyen, Kecelen 2014. május 26-án.MTI Fotó: Bugány János Kecel, 2014. május 26.
A bírák egyike egy minta illatát vizsgálja az országos pálinka- és törkölypálinka versenyen, Kecelen 2014. május 26-án.
MTI Fotó: Bugány János
Idén több mint háromszáz tételt kóstoltak a bírálók.
Fotó: Bugány János / MTI

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a támogatásokon kívül fontos a szabályozási környezet, amit a jogszabályok mellett a pálinka hungarikum minősítése alapoz meg. Ennek köszönhetően is az elmúlt években egyre jobb minőségűek a főzdékben előállított pálinkák, 

 

de továbbra is feladat a mennyiségi fogyasztásról a minőségire történő átállás.  

 

Az uniós csatlakozás előtt „ki kellett szabadítani a pálinkát a fogságból”, mert akkoriban valódi, gyümölcsből készült párlatot alig készítettek – elevenítette fel Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. A 2004-es uniós csatlakozáskor sikerült levédetni a pálinka megnevezést, most pedig újabb kihívást jelent annak a megvitatása, hogy a határon túli magyarok által főzött párlatokat lehet-e pálinkának nevezni.  

Győzött a pálinka-szabadságharc, de van, amiben az osztrákok jobbak nálunk

A csupán évi kétdecis egy főre jutó évi pálinkafogyasztás növelése és az export bővítése lehet kitörési pont a hazai pálinkafőzdék számára, de ehhez emelni kell a minőséget. Az új eredetvédelmi szabályok kellően motiválhatják ezt is.

A Covid-járvány következtében a HoReCa-szektor megrogyott a pálinkaeladások visszaestek, közben pedig változtak a fogyasztói szokások, az erősebb párlatoktól a gyengébbek felé, így most stagnálás, illetve visszaesés tapasztalható a főzdék forgalmában. Font szerint 

 

az új típusú koktélokban lehet majd megtalálni a pálinka helyét is.

 

Mint emlékezetes, Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanács nemrég megválasztott elnöke a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy a hazai borászat számára is kitörési pontot jelenthetnek a koktélok. További kihívást jelent a körforgásos gazdaságra való átállás, az EPR-rendszer július 1-jei bevezetése, amelynek jelentős pénzügyi hatása lesz a főzdékre.

A PNT 2016-ig csupán véleményező és javaslattevő testületként működött, majd az abban az évben elfogadott pálinkatörvény tette lehetővé, hogy nagyobb hatáskörben, köztestületként folytassa tevékenységét – emlékeztetett Mihályi László, a PNT elnöke. Bár az általuk képviselt kereskedelmi főzdék nem képeznek nagy súlyt a magyar gazdaságban, de mindegyikük hungarikumot állít elő így a hagyományépítés mellett a magyar nemzeti értékek megismertetésében is fontos szerepük van – mondta. Pozitív fejleményként említette, hogy a generációváltás támogatólag hatott a pálinkára, az innovációs szemlélet ennek köszönhetően egyre inkább jelen van a főzdéknél.  

Ausztráliában hódítanak a békéscsabai Árpád-pálinkák 

Míg korábban értékmentés miatt főztek pálinkát az emberek, és azokat a gyümölcsöket cefrézték, amelyeket nem fogyasztottak el, valamint befőtt és lekvár sem lett belőlük, egy ideje már csak minőségi, hibátlan gyümölcsöt használnak pálinka-alapanyagként, és olyan italokat készítenek, melyekben ott a gyümölcsfajta illata, karaktere, aromája – mondta a beol.hu podcastjában Nagy Árpád, a békéscsabai Árpád Pálinka Manufaktúra főzőmestere. Ennek is köszönheti a főzde, hogy sikeres a nemzetközi porondon is: a London Spirits Competition nemzetközi párlatversenyen az Árpád Prémium Piros Vilmoskörte Pálinka, valamint az Árpád Prémium Mandarin Párlat egyaránt ezüst minősítést kapott, a San Francisco-i World Spirits Competitions világversenyen pedig az Árpád Prémium Gyömbér Párlatot díjazták ezüstéremmel. Kuriózum, hogy Ausztráliában is fogyaszthatnak Árpád-pálinkát az emberek, hiszen már hetedik éve szállítanak oda.  

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.