BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egy besztercei szilvából készült párlat lett Magyarország legjobb pálinkája

A noszvaji Kövér Pálinkafőzde Besztercei Szilva Pálinkája lett a legjobb az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenyen, Magyarország legeredményesebb pálinkafőzdéje díjat pedig a hegykői 1 Csepp Pálinka érdemelte ki.

Az új közös agrárpolitika keretei között megvalósuló KAP stratégia alapján jelentős támogatás jut élelmiszeripari fejlesztési célokra, amelyeket remélhetőleg az italgyártók, így a pálinkafőzdék is ki tudnak használni – mondta Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára az idén már tizedik alkalommal megrendezett Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny díjátadó gáláján, ahol a különdíjakon kívül 39 arany-, 125 ezüst- és 11 bronzérmet osztottak ki. A Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) által rendezett verseny sajátossága, hogy kizárólag a kereskedelmi tevékenységet végző pálinkafőzdék vehettek részt, és az érzékszervi bírálaton túl, mindegyik tétel átesett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) analitikai vizsgálatán is.

Kecel, 2014. május 26.A bírák egyike egy minta illatát vizsgálja az országos pálinka- és törkölypálinka versenyen, Kecelen 2014. május 26-án.MTI Fotó: Bugány János Kecel, 2014. május 26.
A bírák egyike egy minta illatát vizsgálja az országos pálinka- és törkölypálinka versenyen, Kecelen 2014. május 26-án.
MTI Fotó: Bugány János
Idén több mint háromszáz tételt kóstoltak a bírálók.
Fotó: Bugány János / MTI

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a támogatásokon kívül fontos a szabályozási környezet, amit a jogszabályok mellett a pálinka hungarikum minősítése alapoz meg. Ennek köszönhetően is az elmúlt években egyre jobb minőségűek a főzdékben előállított pálinkák, 

 

de továbbra is feladat a mennyiségi fogyasztásról a minőségire történő átállás.  

 

Az uniós csatlakozás előtt „ki kellett szabadítani a pálinkát a fogságból”, mert akkoriban valódi, gyümölcsből készült párlatot alig készítettek – elevenítette fel Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. A 2004-es uniós csatlakozáskor sikerült levédetni a pálinka megnevezést, most pedig újabb kihívást jelent annak a megvitatása, hogy a határon túli magyarok által főzött párlatokat lehet-e pálinkának nevezni.  

Győzött a pálinka-szabadságharc, de van, amiben az osztrákok jobbak nálunk

A csupán évi kétdecis egy főre jutó évi pálinkafogyasztás növelése és az export bővítése lehet kitörési pont a hazai pálinkafőzdék számára, de ehhez emelni kell a minőséget. Az új eredetvédelmi szabályok kellően motiválhatják ezt is.

A Covid-járvány következtében a HoReCa-szektor megrogyott a pálinkaeladások visszaestek, közben pedig változtak a fogyasztói szokások, az erősebb párlatoktól a gyengébbek felé, így most stagnálás, illetve visszaesés tapasztalható a főzdék forgalmában. Font szerint 

 

az új típusú koktélokban lehet majd megtalálni a pálinka helyét is.

 

Mint emlékezetes, Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanács nemrég megválasztott elnöke a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy a hazai borászat számára is kitörési pontot jelenthetnek a koktélok. További kihívást jelent a körforgásos gazdaságra való átállás, az EPR-rendszer július 1-jei bevezetése, amelynek jelentős pénzügyi hatása lesz a főzdékre.

A PNT 2016-ig csupán véleményező és javaslattevő testületként működött, majd az abban az évben elfogadott pálinkatörvény tette lehetővé, hogy nagyobb hatáskörben, köztestületként folytassa tevékenységét – emlékeztetett Mihályi László, a PNT elnöke. Bár az általuk képviselt kereskedelmi főzdék nem képeznek nagy súlyt a magyar gazdaságban, de mindegyikük hungarikumot állít elő így a hagyományépítés mellett a magyar nemzeti értékek megismertetésében is fontos szerepük van – mondta. Pozitív fejleményként említette, hogy a generációváltás támogatólag hatott a pálinkára, az innovációs szemlélet ennek köszönhetően egyre inkább jelen van a főzdéknél.  

Ausztráliában hódítanak a békéscsabai Árpád-pálinkák 

Míg korábban értékmentés miatt főztek pálinkát az emberek, és azokat a gyümölcsöket cefrézték, amelyeket nem fogyasztottak el, valamint befőtt és lekvár sem lett belőlük, egy ideje már csak minőségi, hibátlan gyümölcsöt használnak pálinka-alapanyagként, és olyan italokat készítenek, melyekben ott a gyümölcsfajta illata, karaktere, aromája – mondta a beol.hu podcastjában Nagy Árpád, a békéscsabai Árpád Pálinka Manufaktúra főzőmestere. Ennek is köszönheti a főzde, hogy sikeres a nemzetközi porondon is: a London Spirits Competition nemzetközi párlatversenyen az Árpád Prémium Piros Vilmoskörte Pálinka, valamint az Árpád Prémium Mandarin Párlat egyaránt ezüst minősítést kapott, a San Francisco-i World Spirits Competitions világversenyen pedig az Árpád Prémium Gyömbér Párlatot díjazták ezüstéremmel. Kuriózum, hogy Ausztráliában is fogyaszthatnak Árpád-pálinkát az emberek, hiszen már hetedik éve szállítanak oda.  

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.