Az Európai Bizottság július 5-én megjelent, az új génkezelési technikákkal (NGT) létrehozott génmódosított növények szabályozásáról szóló javaslata, amely az új génmódosított növényeket két kategóriába sorolja, és két különböző eljáráshoz köti a felhasználásukat, forgalmazásukat – ismertette közleményében az agrárminisztérium. Az első kategóriába sorolt növényeket teljes mértékben kivenné a jelenlegi GMO-szabályozás alól. Ezen növények környezetbe történő kijuttatását a javaslat szerint semmiféle kockázatértékelés nem előzné meg, így jelölés, illetve nyomon követés nélkül kerülhetnének forgalomba.
A második kategóriába tartozó növények engedélyezésénél számtalan könnyítést vezetne be, például sokkal kevesebb adatra, hatásvizsgálatra lenne szükség az ilyen növények termesztésének engedélyezéséhez, mint a korábbi GMO-k esetében. Mindezeken túl bizonyos növények esetében semmiféle utókövetésre nem lenne szükség, így a jövőben arra sem derülne fény, hogy van-e bármilyen káros hatása az adott terméknek.
A klímaváltozás nyithatja ki az EU kapuit a génmódosítás előttBár ez nem a hagyományos génmódosítás, hanem génszerkesztés, a vita borítékolható. |
A javaslat nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, hogy akarnak-e ilyen új génkezelési technikákkal előállított növényeket termeszteni a területükön, vagy sem.
„Ez azért is meglehetősen érzékeny kérdés Magyarország számára, mert 2015-ben, éppen hathatós magyar közbenjárás eredményeként sikerült elérnünk az EU GMO-irányelvének módosítását annak érdekében, hogy a tagállamok saját maguk dönthessenek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön, vagy sem”
– áll a közleményben.
Az utóbbi években megjelent új géntechnológiai módszerek – például a génszerkesztés – segítségével szinte bármilyen GMO-t létre lehet hozni. Azaz laboratóriumi eszközökkel célzottan lehet belenyúlni a növényi genomba. E technikákat a kutatásban, fejlesztésben számos területen alkalmazzák az egészségügytől az iparon át a mezőgazdaságig. A kutatásokat támogatjuk, hiszen hozzájárulhatnak a fejlődéshez és hazánk versenyképességéhez. Ugyanakkor, míg a zárt rendszerű felhasználások, azaz laboratóriumi kutatások, gyógyszerfejlesztések esetén a megfelelő biztonsági intézkedésekkel a környezeti és egészségügyi kockázatok kiküszöbölhetők, addig a termesztés olyan környezeti és egészségi kockázatokat hordozhat magában, amelyeket mindenképpen vizsgálni kell, mielőtt egy ilyen termék a piacra kerül – írja a tárca. Amennyiben egy előre nem vizsgált káros hatás bekövetkezik, akkor már késő lépni, mert a természetből visszavonni ezeket a szervezeteket nem lehet. Ezért az így létrehozott szervezetekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozása elengedhetetlen.
Magyarország részéről mindenekelőtt az elővigyázatosság elvét tartjuk szem előtt ezen új génkezelési eljárások kapcsán is, és nem támogatunk semmilyen kezdeményezést, amely lehetővé teszi, hogy ezek a termékek megfelelő egészségügyi és környezeti kockázatértékelés nélkül kerüljenek forgalomba az Európai Unióban
– nyomatékosította a tárca.
Elsődleges szempont számunkra az élelmezés- és élelmiszerbiztonság megerősítése és fenntartása, továbbá a hagyományos, különösen az ökológiai gazdálkodást folytatók érdekeinek védelme. Éppen ezért a rendeletbe olyan garanciákat kell beépíteni, amelyek biztosítják az NGT-termékek megfelelő jelölését, nyomon követését, és lehetővé teszik az ökológiai gazdálkodásból való kizárásukat. A fogyasztók választási szabadságának biztosítása is csak a kötelező jelölés fenntartásával érhető el. Ezért sem hagyhatjuk, hogy az új génkezelési eljárásokkal létrehozott termékeket mindenféle előzetes vizsgálat és engedélyezés nélkül lehessen forgalomba hozni.
