Az első negyedévi 4 százalékos növekedés után csaknem 8 százalékos emelkedés volt tapasztalható a belföldön termelt és itt is értékesített, földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott borok feldolgozói értékesítési árában – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) borpiaci jelentéséből. A hektoliterenkénti ár így is csupán 27,8 ezer, vagyis literenként 278 forintot ért el. Az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott borok közül a fehérek feldolgozói értékesítési ára ugyanekkor közel 14 százalékkal, 25,5 ezer, a vörösöké és a rozéké pedig 5 százalékkal, 30 ezer forintra nőtt.
Fotó: Oláh Tibor / MTVA / MTI
Az exportárakat ennél alacsonyabb mértékben, átlagosan csupán 2 százalékkal, hektónként 28,2 ezer forintra sikerült emelni az első hat hónapban 2022 hasonló időszakához viszonyítva – igaz, ebben az időszakban a forint árfolyama zömében erősebb volt, mint egy évvel korábban. Az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok külpiaci értékesítési ára viszont nem változott számottevően, 24,8 ezer forint volt hektoliterenként, míg ebben a kategóriában a vörös- és rozéborok 19 százalékkal drágábban, hektoliterenként 28,7 ezer forintért kerültek forgalomba a nemzetközi piacon.
Rókusfalvy a borászatról: nagy a bajRadikálisan csökkenni fog a fogyasztók száma, ha nem tudják megszólítani a fiatalokat. |
Továbbra is igaz, hogy a tokaji fehérborok értékesítési átlagárát itthon nagyobb mértékben tudják emelni a borászok, mint az exportpiacokra kerülő termékeik esetében. A belföldi eladásoknál eme borokért éves alapon 26 százalékkal, hektónként 146,6 ezer forinttal kellett többet fizetni az első fél évben, míg az exportáruk csupán 9 százalékkal emelkedett ebben az időszakban, tehát hektoliterjét 82,4 ezer forintért értékesítették.
A szintén oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozéborok közül az egriek belföldi értékesítési átlagára 17 százalékkal, 57,1 ezer forintra emelkedett, míg exportáruk a tokajival ellentétben ennél nagyobb mértékben, 21 százalékkal nőtt,
így a hektónkénti 65 ezer forint magasabb, mint a belföldi. A KSH egyelőre az első négyhavi aggregált adatokat közölte a magyar bor-külkereskedelemről. Ezek alapján az egyenleg (gyöngyözőbor és pezsgő nélkül) mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt a 2023. január–április időszakban, de mennyiségben 12 százalékkal, értékben mintegy 6 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához képest. A borexport mennyisége is 12 százalékkal apadt, 311,3 ezer hektoliterre, értékben pedig 6 százalékot közelítő csökkenéssel, 12,1 milliárd forintra mérséklődött.
A külpiacon értékesített mennyiség 73 százalékát a lédig, vagyis a tartályos borok tették ki,
amelyek exportja 8 százalékkal, 227,5 ezer hektoliterre csökkent a vizsgált időszakban. Ugyan évközi adatról van szó, de a tendencia mindenképpen figyelemreméltó – és rossz irányú –, hiszen 2021-ben a tartályos borok a teljes 62, tavaly pedig 71 százalékát tették ki, és az első négyhavi adat sem jelez irányváltást.
Továbbra is veszteséges Tokaj nagy borászataAz uniós piacokon ért el összesen annyi bevételt a Grand Tokaj, mint itthon. |
A palackos borok kiszállítása 22 százalékkal, 83,7 ezer hektoliterre csökkent, ami 6 százalékkal kevesebb, 6,6 milliárd forintos bevételt hozott. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel mintegy 86 százalékát tették ki a megfigyelt periódusban.
A KSH adatai szerint Magyarország borimportja 2023. január–április között 16 ezer hektoliterre csökkent, 21 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, és szinte teljes egészében palackos kiszerelésű volt. A palackos és a lédig kiszerelésű borok behozatalának összértéke csaknem 1 százalékkal, 1,3 milliárd forintra emelkedett a vizsgált időszakban.
