A fekete-tengeri gabonaegyezmény keretein belül megvalósult élelmiszerexport az idén márciusihoz képest áprilisban 29, májusban pedig 66 százalékkal csökkent, és a júniusi érték is csak közel fele volt (2 millió tonna) a márciusinak. Oroszország sem az egyezmény lejárta előtt, sem azóta nem mutatta jelét annak, hogy kész lenne a hosszabbításra, ugyanis álláspontja szerint a legszegényebb országokba kerülő gabona aránya kevesebb, mint 4 százalék volt, valamint a megállapodás második, a nagyobb orosz mezőgazdasági exportot lehetővé tevő részét a Nyugat nem tartotta tiszteletben. További követelésekkel is felléptek: el akarják érni a mezőgazdasági gépek és alkatrészek szállításának, valamint a Togliatti–Odessza-ammóniavezetéknek az újraindítását, továbbá az élelmiszer- és műtrágya-exportáló orosz vállalatok eszközeinek és számláinak feloldását.
A gabonakezdeményezés felfüggesztése miatt bekövetkező exportvisszaesés a készletek növekedéséhez vezet Ukrajnában, amire a gazdák reakciója az lehet, hogy a 2023–2024-es szezonban csökkentik a vetésterületet. Ez a globális készletekre, és ezen keresztül az árakra is hatással lehet. Oroszország pedig megemelheti a búza exportadóját, amelynek következményeként fokozódhat a műtrágyahiány, tekintve, hogy Oroszország Fehéroroszországgal együtt a világ egyik legnagyobb ásványiműtrágya-forrása.
Ukrajna a háború kezdete óta, a logisztikai kihívások ellenére is tetemes mennyiségű gabonát exportált az EU-ba. A tapasztalatok szerint az ukrán gabonaexport mennyisége a fekete-tengeri kikötők nélkül, az alternatív útvonalakon havonta 3,7-3,8 millió tonna gabona.
Év végéig meghosszabbíthatják a tiltást
Az ukrán gabonaszállítások ugrásszerű növekedése – köztük is elsősorban a kukoricáé – súlyos piaci zavarokat okozott az Ukrajnával szomszédos uniós tagállamokban, így Magyarországon is.
Az exportőrök az uniós országokban termelt gabona helyett az ukránt szállították, nemcsak az Európai Unión kívüli, hanem az azon belüli piacra is, ami túlkínálatot okozott. Magyarországon tavaly nagyon kevés kukorica termett, ráadásul a termény jelentős részében magas volt a toxintartalom. Ezért az ukrán kukorica piacot talált Magyarországon, a feldolgozóüzemek Ukrajnából származó kukoricával pótolták a kieső hazai termést.
Az Ukrajna felől érkező, tetemes mennyiségű a leginkább érintett országokban jókora feszültségeket szült, és kérésükre az EU engedélyezte öt országnak (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia), hogy megtiltsák az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgómag belföldi értékesítését, miközben más országokba továbbra is fennmaradhattak a tranzitszállítások. A jelenlegi állás szerint ez a tilalom szeptember közepén megszűnik, az öt tagállam azonban erőteljesen fellép annak érdekében, hogy ezt a határidőt december 31-ig meghosszabbítsák.
Bár a gabonaszerződés július 18-i felfüggesztése óta még nem telt el sok idő, mind a búza, mind a kukorica nemzetközi határidős jegyzései felfelé mozdultak. Az áremelkedés oka a kereskedők aggodalma, amely szerint az alapvető élelmiszerek kínálata szűkös lesz. A gabonaszerződés vége világszerte megemelheti az élelmiszerárakat, különösen a legszegényebb országokban, így nemzetközi diplomáciai erőfeszítésekre van szükség a helyzet mielőbbi rendezésére.
