Agrár

Végnapjait élheti a magyar ipari alma, riasztó trendekről számoltak be Szabolcsban

Rosszat sejtenek a magyar almafeldolgozók, valami nagyon elromlóban van – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Igazgatósága és az almaszektor képviselői közti két találkozón, a SZON értesülése szerint.

Riasztó trendekről számoltak be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Igazgatósága és az almafeldolgozók, illetve a termelők közti találkozókon. 

20221018 Tuzsér
Tuzsér és Térsége Termelői Értékesítő Szövetkezet (Tuzsér Tész) a híres „szabolcsi almát” termesztő gazdaság
Fotó: Kállai Márton KM 
Szabad Föld 20221018 TuzsérTuzsér és Térsége Termelői Értékesítő Szövetkezet (Tuzsér Tész) a híres „szabolcsi almát” termesztő gazdaságFotó: Kállai Márton KM Szabad Föld
Fotó: Kállai Márton / Szabad Föld

A nem sajtónyilvános megbeszélések tartalmáról Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke tájékoztatta a SZON-t.

Az idei egyeztetés kissé más hangulatú volt, mint az előző években, hiszen a feldolgozóüzemek is érzik, hogy rossz az irány, ami felé tartunk

– mondta az elnök.

Évente több mint ezer hektárral csökkent az almájáról híres vármegyében az alma termőterülete, összesen hatezer hektárral, a 2000 és 2004 közt telepített iparialma-ültetvények pedig elöregedtek, és alacsonyabb lett a hozamuk. Ráadásul tavaly aszály volt. 

Mindennek lett egy drámai következménye: az almafeldolgozó kapacitásokat már csak felerészben tudják felhasználni.  

Ha érdemben nem változik valami, elképzelhető, hogy nem terem majd annyi alma, amennyire a feldolgozóknak minimálisan szükségük van

– figyelmeztetett az agrárkamarai elnök.

Mindez stratégiai kérdéseket vet fel. Tisztázandó, érdemes-e a továbbiakban önállóan foglalkozni az ipari almával, az étkezési alma termesztésétől független módon, és kerüljön-e a 2024-től induló VP ültetvénytelepítési támogatások közé. 

Apáti Ferenc, a FruitVeB szakmaközi szervezet csengeri származású elnöke, aki részt vett az egyeztetésen, elmondta, hogy az Agrárminisztérium a szakma egyeztetett stratégiai javaslatait kívánja elfogadni. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, éveken belül megszűnhet a magyar iparialma-termelés.

Most vagyunk abban a pillanatban, amikor el kell dönteni, hogy mit tegyünk. Egy-egy ültetvény termőre fordulása kettő-öt év. Ha közben a feldolgozás leáll, nem vagy nagyon nehezen tudjuk újraindítani. Ha sikerül is, az elvesztett piaci pozíciókért újra meg kell harcolni

– mondta. A szakember hozzátette, hogy ipari almát csak rentábilis célültetvényeken lenne szabad termeszteni, csak meghatározott fajtákkal, és hektáronként 40-50 tonna termeléssel, sőt célszerű még egyéb feltételeket is szabni.

Idén nem lefelé esik: globális fellendülés vár a léalmára

Miközben egyre többen isznak gyümölcsleveket, a narancstermés várhatóan gyenge lesz.

 

 

 

 

 

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alma
Kapcsolódó cikkek