Nagyobb piacra törekszik külföldön a magyar agrárszakma
Az agrártárca célja a korábbi külpiaci kapcsolatok megtartása és megerősítése mellett újabb üzleti kapcsolatok és együttműködések elősegítése a hazai agrárvállalkozások és a külföldi cégek között – közölte az Agrárminisztérium (AM). A Külgazdasági és Külügyminisztériumban megtartott eseményen Farkas Sándor, az AM parlamenti államtitkára ehhez kérte a jelenlévő diplomaták segítségét.
Fotó: Molnár Péter / Hajdú-Bihari Napló
A 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus forrásaihoz Magyarország soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít. Ennek köszönhetően a Közös Agrárpolitika (KAP) átmeneti éveinek mondott 2021-ben és 2022-ben nagyszabású beruházási programok indultak – ismertette az államtitkár.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat támogató felhívásoknál több mint 11 ezer pályázat részesült 1452 milliárd forintot meghaladó támogatásban 2021 óta. Így jó remény lehet arra, hogy
a korábbinál háromszor több forrással az élelmiszeripar, azon belül a tejfeldolgozó-üzemek, a húsüzemek, a konzervgyárak, hűtőházak meg tudnak újulni. A fejlesztések hatására az élelmiszerágazat exportképes, magasabb feldolgozottságú árualapot teremthet. Lesz tehát elég külföldön eladható magyar termék
– fogalmazott.
Farkas Sándor az elmúlt év agráriumot érő nehézségeinek felvázolása során szólt két termékkörről, a búzáról és a mézről, amelyek az exportfejlesztés kiemelt területei, ebben is számít az agrártárca a külképviseletek segítségére. Hangsúlyozta, hogy a hazai méhészetnek most rendkívül nagy szüksége van az export erősítésére és új piacokra való kijutásra, mivel jelenleg a hagyományos értékesítési csatornák szinte teljesen bedugultak az Európai Unióba dömpingszerűen érkező kétes minőségű mézek miatt, amelyek a felvásárlási árakat is letörik 30-40 százalékkal.
A gabonakereskedelemben észlelhető piaci zavarok kapcsán megemlítette, hogy a szolidaritási folyosók nem megfelelő működése is jelentősen csökkentette a gabonaárakat.
Az érintett tagállamok – Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia – közös fellépését követően az Európai Bizottság 2023 májusától szeptember 15-ig megtiltotta az ukrán kukorica, búza, napraforgó és repce piacra kerülését az Ukrajnával szomszédos tagállamokban, miközben a tranzitszállításokat továbbra is engedélyezi.
A helyzet megoldása érdekében Magyarország a másik 4 tagállammal közösen gyakorol nyomást a Bizottságra az intézkedés 2023. december 31-ig történő meghosszabbítása érdekében – jelezte Farkas Sándor. Hozzátette:
javasoltuk továbbá, hogy az EU nyújtson pénzügyi támogatást a tranzit szállítási költségekhez. Közös felelősségünk ugyanis, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek visszatérjenek hagyományos exportpiacaikhoz és eljussanak a rászoruló harmadik országokba.
