A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 6,63 milliárd eurót tett ki, miközben 5,1 milliárd euró értékű áru érkezett importból ebben a termékkategóriában – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Az exportérték 1,5 százalékos növekedését az importáruk értékének 16,3 százalékos emelkedése kísérte, így az előző év hasonló időszakához mérve értelemszerűen romlott az egyenleg is, mégpedig jelentős mértékben, 28,7 százalékkal. Számszerűsítve: az agrár- és élelmiszeripari termékek külkereskedelmének első félévi szaldója 1,528 milliárd euró volt, ami 614,4 millió euróval kevesebb, mint 2022 első hat hónapjában.

20210928 Békéscsaba Folyik a kukorica betakarítása Fotó: Bencsik Ádám BÁ Békés Megyei Hírlap 20210928 Békéscsaba Folyik a kukorica betakarítása Fotó: Bencsik Ádám BÁ Békés Megyei Hírlap
Nagyot esett a kukoricaexport is.
Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap

Az agrárium így rosszabb teljesítményt nyújtott a nemzetgazdasági átlagnál, hiszen összességében az értéke 11,5, az importé pedig 1,3 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből 2023 első fél évében 8,6 százalék, az importértékből 7 százalék volt.

Az agrár- és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 15 exportértéke emelkedett, 9 árucsoporté pedig csökkent a tavalyi első féléves bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb mértékben a dohánytermékek árbevétele nőtt, 114,7 millió euróval. Ezt követte az állati takarmányok árbevételének 102,6 millió eurós bővülése, illetve a húsféléké, amely 88,5 millió euróval lett magasabb. 

A legnagyobb exportérték-csökkenés a gabonaféléknél következett be, itt 154,5 millió euróval volt kisebb a kivitel árbevétele, amit elsősorban a búza és a kukorica árának 11, illetve 24,4 százalékos visszaesése okozott. Az olajos magvak exportértéke is számottevően, 133,9 millió euróval csökkent, mivel a repce kivitele 48,9 százalékkal, a napraforgómag exportja pedig 32,9 százalékkal esett vissza.

Importoldalon a gabonafélék értéke nőtt a legnagyobb mértékben, 142,7 millió euróval, 

míg a cukor és cukoráruk árucsoport-behozatala 80,9 millió euróval emelkedett. Az állati eredetű élelmiszer-készítmények importértéke ettől nem sokkal elmaradva, 77,2 millió euróval nőtt.

Importstop ide vagy oda, mélyben a gabonaárak

Nincs árfelhajtó hatása a piacon az ukrán gabona behozatali stopjának. A gabonatermelők év végéig tartó korlátozásban reménykednek.

Importérték-csökkenést nagyrészt az állati és növényi zsír és olaj árucsoport, valamint a növényi termékek esetében figyelt meg az AKI, 5,9 és 15,3 százalékos (18,2 millió, illetve 14,6 millió euró) mértékben.

Az ország agrár-külkereskedelme az idei első fél évben is koncentrált, és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát az európai országokkal folytatott tette ki.

Ázsia részesedése 3,2, Amerikáé 1 százalék volt, Afrika és Ausztrália pedig 0,6 és 0,2 százalékot ért el. Európán belül az unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,7 százalékkal, az importértékből 85,8 százalékkal részesedett a megfigyelt időszakban. Az EU-tagországok által exportált termékek értéke nem változott, az értéke 12,7 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1172,5 millió eurós értéke 28,5 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban volt. 

Az agrár- és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalmának egyenlege
Jócskán apadt az agrár-külkereskedelem pozitív szaldója 

A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalmat 2023 első fél évében is Németországgal bonyolították le a hazai agrár- és élelmiszerpiac szereplői. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partner volt még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Hollandia, Csehország, Horvátország és Franciaország. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 74 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 80,3 százalékát biztosították.

Visszaütött a külkereskedelem gabonatúlsúlya

Az importált gabona mennyisége a duplájára emelkedett, értéke pedig 65,7 százalékkal nőtt 2023 első hat hónapjában. A gabonafélék külkereskedelmének aktívuma 36,9 százalékkal, 508,8 millió euróra csökkent az egy évvel korábbi 806 millió euróról. Az idei első hat hónapban összesen 18,7 százalékkal kevesebb, 2,3 millió tonna gabonát értékesítettek a külpiacokon, amelyből a kukorica 733 ezer, a búza pedig 1,2 millió tonnát tett ki. A kivitt kukorica mennyisége 43,3 százalékkal, a búzáé pedig 4,8 százalékkal csökkent 2023 első fél évében az egy évvel ezelőttihez képest. Az árpakivitel 378,5 ezer tonna volt, ami 31,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.