Szűkül és átalakul az európai borpiac – Franciaország az olaszok elé vág

Idén Franciaország lett a legnagyobb európai bortermelő a 45 millió hektós becsült termeléssel, ami 1,47 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Franciaországot ugyanakkor lisztharmat és – főként délen – aszály sújtotta, de a bevezetett válságintézkedéseknek, például a lepárlási támogatásnak és a zöldszüretnek köszönhetően konszolidálni tudta a rendelkezésre álló mennyiséget – idézte a Copa-Cogeca szüreti eredmény-előrejelzését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Olaszország hét év után vesztette el vezető szerepét a bortermelői rangsorban 43,9 millió hektoliteres becsült idei termeléssel, amely közel 12 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Ezt a jelentős visszaesést a heves tavaszi esőzésekkel – amelyek Emilia-Romagna régióban áradásokba torkolltak –, valamint a súlyos lisztharmatfertőzéssel magyarázzák, amely különösen az ország középső és déli részén károsította a szőlőültetvényeket.

Spanyolország a becsült 30,8 millió hektós termeléssel a harmadik legnagyobb európai termelő maradt, annak ellenére, hogy a termelés a tavalyi évhez képest ott is jelentősen, több mint 14 százalékkal csökkent. A zord időjárási körülmények – mint a száraz ősz, tél és tavasz, valamint a késő tavaszi a heves esőzések, a nyári hőhullámok és a jégeső – a spanyol szőlőültetvényeken elsősorban a termés mennyiségét befolyásolták, az alacsony páratartalom miatt azonban a szőlő viszonylag egészséges volt, és jó minőségű termést adott.

Franciaország, Olaszország és Spanyolország együttesen közel 120 millió hektolitert termelt, ez az termelésének 80 százalékát teszi ki.

Portugáliában 8,6 százalékos növekedést könyveltek el valamivel kevesebb, mint 10 millió hektoliteres termésmennyiséggel, ami a lepárlási intézkedéseknek volt köszönhető, de a növekedés leginkább abból adódik, hogy a 2022. évi termés 8 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél.

Németországban a becsült termelés 8,86 millió hektoliter, 2,1 százalékkal esett vissza – itt az és a magas termelési költségek magyarázzák a csökkenést. Az időjárás nem befolyásolta a termésmennyiséget.

A Copa-Cogeca beszámolójának idézett része nem tér ki a magyarországi helyzetre, de a szakmabeliek korábbi várakozásai a tavalyival megegyező, illetve inkább annál alacsonyabb borterméssel számoltak. A szüret elején várt mennyiséget a szakmabeliek szerint azért kellett lejjebb korrigálni, mert a lisztharmat és a peronoszpóra egyes ültetvényeken komoly terméskiesést okozott, főként azokon a területeken, ahol a kórokozók megjelenésére későn reagáltak a növényvédelemmel, illetve hamarabb fejezték be a védekezést, mint kellett volna.