Méltán mondhatjuk, hogy „Magyarország Európa tormatermelési királya”, és ami még fontosabb, a magyar torma kiváló minőségű – mondta a Világgazdaságnak Nagy István agrárminiszter, aki ezt számokkal is alátámasztotta: a magyar gazdálkodók évente 10-12 ezer tonna tormát termelnek, ami az éves, 30 ezer tonnás európai torma termesztésnek több, mint egyharmada. Az agrártárca adatai szerint Magyarországon jelenleg 570 termelő 1228 hektáron termeszt tormát. A tormatermelés Hajdú-Bihar megyében koncentrálódik, itt található a termőterületek és termelők több mint 98 százaléka.
Fotó: Shutterstock
A hazai torma uniós szinten is kiemelkedő minőségét jelzi, hogy a „Hajdúsági torma” megnevezés 2008 óta uniós oltalom alatt áll, és 2021-től Hungarikummá is vált. A miniszter szerint az oltalom alatt álló elnevezés (OEM) és a hungarikummá válás jó lehetőséget biztosít a piacon történő megkülönböztetésre és a stabil értékesítésre. Az agrártárca által közzétett pályázati menetrend szerint várhatóan 2024 második negyedévében hirdetik a földrajzi árujelzőkhöz, hagyományos különleges termékekhez kapcsolódó pályázatokat. Ezekre három különböző jogcím keretében lehet majd pályázni. Nagy István kiemelte, hogy a támogatások célja az egyes előállítók, illetve az értéklánc szereplői közötti együttműködések erősítése.
A minőségnövelés is cél
A tormatermesztők számára is fontos információ, hogy az együttműködés irányulhat új földrajzi árujelző vagy hagyományos különleges termék uniós elismertetésére, vagy kapcsolódhat a már oltalom alatt álló elnevezéshez is, például az adott termék minőségének növelésére, hírnevének és hitelességének kereskedelemben történő biztosítására. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében szereplő három támogatási jogcímhez az unió jogcímenként közel 1,3 millió eurót forrást biztosít.
A torma piaci stabilitása és a felvásárlás folyamatának átláthatósága céljából az agrártárca 2021-től külön szabályozást vezetett be. Eszerint kötelező írásban szerződni a torma felvásárlására és a szerződésnek árat vagy az ár kiszámítására vonatkozó szempontokat is tartalmaznia kell. A szerződések meglétét és a jogszabálynak való megfelelőségét a helyileg illetékes kormányhivatal ellenőrzi.
Az elmúlt években új termelők léptek be a tormaágazatba, és a termesztőterület is számottevően emelkedett. Ebből következően jelentős terméstöbblet került a piacra, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a világjárvány, az és a háború miatt a fogyasztás csökkent, ami a torma árának csökkenéséhez vezetett.
A torma piaci helyzetének javításához szükséges árstabilitást, a kiszámíthatóságot a termelői alkupozíció javítása alapozhatja meg, amely a leghatékonyabban és leggyorsabban összefogással, közösségi fellépéssel teremthető meg.
Utóbbira termelői szervezetek (TÉSZ) vagy termelői csoportok (TCS) megalakítása lehet a jó megoldás. A példák azt mutatják, hogy az ilyen összefogásokkal javul a termelők versenyképesége, amihez a közös beruházások, illetve az uniós és nemzeti pénzügyi támogatások nagyban hozzájárulnak – mondta a miniszter.
Érdemes összefogni
A termelői csoportok esetében a támogatás nagysága az árbevétel 6–10 százaléka közötti összeg, amit legfeljebb öt évig, maximum 100 ezer euró erejéig lehet igénybe venni. A TÉSZ-ek uniós és nemzeti támogatása együttesen 2022. évben több mint 6,1 milliárd forint volt.
A miniszter szerint a termelői árakat is pozitív irányba befolyásolná a termelők összefogása és termelői szervezetek alakítása, ezek ugyanis a megfelelő nagyságú kínálattal növelik a termelői alkuerőt.
Nemzeti és uniós forrás elnyerésére a termelői csoport, termelői szervezet, mezőgazdasági termelők tagságával működő szövetkezet, valamint szociális szövetkezet keretében eddig is volt lehetőség. Ösztönözheti az összefogást, hogy a kollektív módon végrehajtott projektek magasabb támogatási arányra lesznek jogosultak.
Több támogatás jut az agrártermelők összefogásáraAz új közös agrárpolitika (KAP) támogatásokkal ösztönzi a termelői és a helyi közösségi együttműködések projektjeit. Magyarországon ez azért is különösen fontos, mert egyébként az összefogásra való hajlandóság rendkívül alacsony. |
A miniszter elmondta azt is, hogy a Vidékfejlesztési Programban több támogatási lehetőség is rendelkezésre állt a tormatermesztő gazdálkodók részére is, így például a kertészeti ágazat fejlesztését célzó felhívások, amelyek keretében technológia kialakítására, hűtőházak, tárolók, manipulálók és a hozzájuk kapcsolódó beépített műszaki, technológia rendszerek kiépítésére is volt lehetőség. Ezek mellett jutott pályázati forrás az építéssel nem járó, a kertészeti ágazathoz kapcsolódó erő- és munkagépek, illetve a post-harvest tevékenység eszközeinek beszerzésére is. Lehetőség volt a feldolgozáshoz új eszközök, gépek beszerzésére, új technológiai rendszerek kialakítására, továbbá az energiahatékonyság fokozását szolgáló felújításokra, korszerűsítésekre, a megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek kialakítására.
