Uniós agrárpiacok: sokba kerül termelni, a kereslet pedig nem az igazi
Noha több, a mezőgazdasági termeléshez használt input ára az elmúlt időszakban csökkent, összességében ezek a ráfordítások továbbra is jóval a Covid előtti szint felett vannak. Ez alapvetően nehezíti az európai gazdálkodók tevékenységét, ráadásul az időjárás szélsőségei és a háborús konfliktusok mellett a kamatok még mindig magasan vannak, és a munkaerő-költségek is növekedtek – áll az Európai Bizottság jelentésében. Nem segíti a gazdálkodók helyzetét az sem, hogy a magas élelmiszerárak, valamint a szerény gazdasági növekedési kilátások gátolják a fogyasztói kereslet élénkülését.
Az unióban általános, hogy a mezőgazdasági termelői árindexek csökkentek 2022-höz képest, de ez még nem ment át teljes mértékben az élelmiszerek feldolgozói átadási és fogyasztói áraiba. A bizottság szerint a fogyasztói élelmiszerár-index 2023 márciusa óta stabilizálódott az EU-ban, és a 2015-ös szinthez képest átlagosan 43 százalékkal nőtt.
Ennél intenzívebb drágulás volt Lengyelországban, ahol 65, valamint Litvániában ahol pedig 69 százalékos volt a 2015-höz mért élelmiszer-drágulás.
A tél segített a vetések és a gyepek áttelelésében, de a szélsőséges időjárási események – beleértve a nagy esőzéseket, más területeken pedig éppen a csapadék hiányát – nehézségeket okozhatnak az unió egyes régióiban.
A következő, 2024–25-ös szezonban az unió gabonatermelése – elsősorban a jó hozamoknak köszönhetően – körülbelül 278,5 millió tonnára növekedhet, ez 3 százalékos bővülés lenne az előző évhez képest. Az uniós gabonaimport a jelenlegi, vagyis a 2023–24-es gazdasági évben 17 százalékkal kisebb lehet az ötéves átlagnál.
Javult a fekete-tengeri folyosó átjárhatósága, azon keresztül több ukrán gabona juthat a globális, és kevesebb az uniós piacokra.
Az előrejelzés szerint egyaránt nőhet a szójabab és a napraforgómag termőterülete és hozama 2023–24-ben, valamint az olajos magvak és a fehérjenövények termelése is bővül. Növekszik az EU cukortermelése is, elérheti a 15,6 millió tonnát.
A tehénállomány 0,5 százalékos csökkenésének dacára az EU tejtermelése az előrejelzések szerint 2024-ben 0,9 százalékos hozamemelkedés mellett 0,4 százalékkal növekszik. Az EU sajttermelése és -exportja továbbra is erős, és 2024-ben tovább bővülhet, valamint a közösség vajexportja is pozitív maradhat stabil belső fogyasztás mellett.
Az állattenyésztésben előtérbe kerül a baromfitermelés, mivel a fogyasztók egyre inkább a szárnyasokat létesítik előnyben, szemben a korábbi marhahús-centrikussággal.
Az EU egy főre jutó marhahús-fogyasztása 2023-ban 9,7 kilogrammra csökkent, 4,7 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. A fogyasztás visszaesése idén is folytatódhat, ahogyan az uniós marhahús-termelésé is – az utóbbi miatt pedig szinten maradhatnak az uniós marhahúsárak. Szűkülő pályán van az EU sertéshús-termelése is, ez tavaly 6,6 százalékkal esett vissza. Az előrejelzések szerint a csökkenés mértéke idén 0,4 százalékra mérséklődhet.
A sertés- és a marhahús fogyasztásának csökkenésével szemben a baromfihúsé tavaly 3 százalékkal emelkedett, idén pedig további 2 százalékkal nőhet, vagyis a baromfihús mint olcsóbb fehérjeforrás iránt továbbra is nagy a kereslet, de az ennél alacsonyabb belső termelés miatt magas marad a baromfiimport.
Sokan abbahagyták a tejtermelést, és ez csak folytatódni fogAz elmúlt két évben jelentősen csökkent a tejtermelők száma, és az előrejelzések szerint uniós szinten is drasztikus az állománycsökkenés, ám ezzel egy időben az egy tehénre jutó tejhozamok növekedése várható. A hazai termelőknek csak fejlesztésekkel lehet esélyük ezzel lépést tartani. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.