Az osztrák bankoknak kedvez a román változás

Az OTP árfolyama történelmi maximuma közelében ingadozik, ami már óvatosságra intheti a befektetők egy részét. Az OTP azonban régiós értékeltségét tekintve nem számít túlárazott banknak. Az előretekintő 2019-es könyv szerinti 1,7-es érték önmagában kiugró, ennél csak a cseh Komercni forog magasabb szinten, de ehhez 16,7 százalékos 2019-es előretekintő saját tőkés megtérülési mutató társul, amely messze a legmagasabb érték a régióban. Az OTP az elmúlt időszakban szinte profitcenterré vált, egyre szélesebb körben értékelik a bankot P/E-alapon. Az előretekintő P/E alapján az OTP közel 10-es értéken forog, ehhez 13 százalékos, 3 éves átlagos EPS-növekedés társul, amely fair árazásnak számít régiós összevetésben.

A közelmúlt régiós eseményeit tekintve megemlíthetjük, hogy a román kormány március végén sürgősségi rendeletben módosította a tavaly decemberben elfogadott bankadót. A rendelet alapján a mérlegfőösszeg évi 0,2–0,4 százalékát teheti ki az adó mértéke, szemben a korábban elérhető 1,2 százalékkal. Az adókulcsot ezután nem a Roborhoz kötik, hanem egy új mutatóhoz, amelyet a bankok között megvalósuló lejtranzakcióknál alkalmazott kamat átlagaként definiálnak. Az iránymutatás alapján csak az 1 százalék alatti piaci részesedésű bankokat illetheti meg az alacsonyabb adókulcs, tehát ennek alapján az OTP-re is a 0,4 százalékos kulcs vonatkozik.

A törvény olyan kedvezményt is tartalmaz, amellyel az adó mértéke számottevően csökkenthető, ha az idei éves hitelkihelyezés bővülése eléri vagy megközelíti a kormány által definiált 8 százalékos rátát és/vagy az elvárt kamatmarzsot. Ez utóbbi lényege, hogy a bankok csökkentsék a betéti és hitelkamatok közötti különbséget. A törvénymódosításra reagálva a Fitch megerősítette több román bank adósbesorolását is. A bankadó mérséklése leginkább az osztrák bankoknak kedvez. Az OTP román piaci részesedése alig 2 százalékos, a leánybanknak a csoportszintű adózott eredményhez való hozzájárulása is a negyedik legkisebb a leányokat tekintve. A magasabb adókulccsal számolva az OTP 2018-as csoportszintű korrekciós tételek nélkül vett adózott eredményének csaknem 0,9 százalékát teheti ki a bankadó, szemben a korábban számított, legrosszabb esetben vett 2 százalékkal.

A hazai működés szempontjából az OTP számára kulcsfontosságú, hogy az MNB márciusban 10 bázisponttal mínusz 0,05 százalékra emelte az egynapos betéti kamatot. Ezzel együtt a rövidebb futamidejű Bubor-szintek is emelkedtek, aminek hatására a referenciaszintekhez kötött hitelek is átárazódnak. A három hónapos Bubor a kamatdöntést követő napon 2018 szeptembere óta nem látott szintre kúszott fel. Az OTP nettó kamatmarzsának alakulásában – számos más tényező mellett – a Bubor is szerepet játszik, így a Bubor-szintek emelkedése alapvetően kedvezően hat az OTP kamatmarzsára, noha az időfaktor miatt az átárazódások hatása leginkább egy negyedévvel később jelenik meg. Hasonló pozitív hatást láthattunk tavaly az OTP harmadik negyedéves kamatmarzsának alakulásánál.

Hosszabb távon az OTP és a piaci konszenzus is azzal számol, hogy a Bubor 2019 végére elérheti a jelenlegi 0,9 százalékos irányadó kamatszintet, sőt 2020 első negyedévében meg is haladhatja. A JPMorgan számítása szerint ez 15 milliárd forintos addicionális nettó kamatbevételt eredményezhet az OTP-nek, összehasonlításképpen ez a tavalyi éves érték 2,5 százaléka. Az OTP kamatmarzsa idén a tavalyi 4,3 százalékos szint körül alakulhat, de a bank szerint várhatóan nem süllyed 4,25 százalék alá. Az előjelek szerint a nettó kamatmarzs csak 2019 után emelkedhet trendszerűen.

Az OTP hároméves EPS-növekedése

13

százalék lehet