Miért választják egyre többen a laboratóriumi gyémántokat? Árak, előnyök és Kína szerepe
A gyémántpiac jelentős átalakuláson megy keresztül: az elmúlt egy évben a természetes gyémántok ára méret szerint 9–26 százalékkal esett vissza. A Rapaport Diamond Index (RAPI) szerint az 1 karátos gyémántok ára 8,9 százalékkal csökkent a 2025 február elsejétől 2026 február elejéig tartó időszakban, míg a kisebb, 0,5 karátos kategóriában a visszaesés elérte a 26 százalékot.

A 3 karátos, magasabb minőségű kövek stabilabbak maradtak, éves összevetésben csak egy százalékkal estek vissza. Ez a zuhanás elsősorban a laborban termesztett gyémántok robbanásszerű térnyerésének köszönhető, amelyek jóval olcsóbbak.
Az árazás a szintetikus drágakövek mellett szól: egy hibátlan, prémium minőségű, 3 karátos mesterséges gyémánt 5-14 ezer dollár (kb. 1,6–4,5 millió forint) között mozog, míg egy azonos minőségű természetes gyémánt ára 70-120 ezer dollár (kb. 22,5–38,7 millió forint) körül alakul. Ez 85–90 százalékos megtakarítást jelent.
A kisebb karátos, laborban termesztett ásványok még olcsóbbak: egy 0,5 karátos prémium darab átlagára 424 dollár (13 ezer forint) körül alakul. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy az Egyesült Államokban a párok több mint fele választ laborban termesztett gyémántot az eljegyzési gyűrűjébe, szemben a 2020-as 3 százalékkal.
Ráadásul egyre többen választanak gyémánt nélküli gyűrűket. Ehhez jön még, hogy a fogyasztók – különösen az Y és Z generáció – alapvetően kevesebbet költenek hagyományos luxuscikkekre, inkább élményekre, utazásra vagy praktikusabb befektetésekre fordítják a pénzt, mintsem borsos árú természetes ásványokra.
Kína gyártja a laboratóriumi gyémántokat
Az ékszerészek által használt szintetikus drágakövek több mint 70 százaléka Csengcsouból, a közép-kínai Henan tartomány központjából származik. Kína gyémántipari fellendülése geopolitikai okokkal magyarázható: Peking és Moszkva viszonya megromlott az 1960-as évek elején, így a Szovjetunió leállította az ipari gyémántok szállítását.
Mivel a távol-keleti ország nem rendelkezik saját készletekkel, ezért a gyártás felé fordult, és 1963-ban előállította első laboratóriumi gyémántját. Az 1980-as évekre az iparág meggyökeresedett Henan tartományban, a több mint 12 milliós Csengcsou a kínai gyémántipar központjává vált.
A kezdetben csak ipari felhasználásra szánt, laboratóriumban előállított gyémántok több mint egy évtizeddel ezelőtt megjelentek az ékszeriparban, majd az elmúlt években letarolták az ékszerek piacát. Kína több előnnyel rendelkezik a területen:
- A kínai mérnökök által kifejlesztett gépek olcsóbbak és hatékonyabbak.
- Kínában az ipar olcsóbban jut áramhoz, mint Európában, ami azért fontos, mert a mesterséges gyémántok előállításához rengeteg energia szükséges.
Ennek köszönhetően Peking előnyét egyelőre nem veszélyezteti senki. Az iparági szereplők szerint a ritka, egyedi természetes gyémántok iránt egy szűk, vagyonos réteg továbbra is érdeklődhet a jövőben, míg a széles tömegek a laboratóriumi kövek felé fordulnak.
Hetvenmilliárd dollárt érhet Kanada egyik távoli vidékének ásványkincslelőhelye
Mintegy 5000 négyzetkilométer kiterjedésű területen találhatók értékes ásványkincsek Kanadában, Ontario egyik világtól távol eső részén. A Tűzgyűrű néven hivatkozott lelőhely sok bányavállalat érdeklődését felkeltette, ám a kitermelés megkezdése több kihívást rejtő feladat.


