Orbán Viktor lépett, hívatja a Mol és az MVM vezéreit – nincs más út a zsarolás ellen, összeül a tanács
A tárgyalás legfontosabb témája az ukrán energiazsarolás miatt szükséges lépések összehangolása.
Az ülésén részt vesz Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója, Bíró Marcell a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Szarvas Ferenc a Mavir Zrt. vezérigazgatója, Hernádi Zsolt a MOL elnök-vezérigazgató, Mátrai Károly az MVM Zrt. vezérigazgatója, valamint Máté János Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár.
Léptek a zsarolás ellen - kiderültek a részletek
Annak technikai részleteit már a friss Magyar Közlönyből megtudtuk, hogy miként reagált az ukrán energiaválságra a kormány. Ennek kapcsán az Energiaügyi Minisztérium először is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kőolajkészlet részleges felszabadításával garantálható az ellátás biztonsága. Mint írták, Ukrajna politikai okokból akadályozza a szállítások újraindítását a Barátság vezetéken. A kormány a hazai és régiós fogyasztók zavartalan üzemanyag-ellátása érdekében 250 ezer tonna kőolajat szabadít fel a biztonsági készletből.
Ez óriási tétel: az értékesítésre felajánlott mennyiség a teljes tartalék mintegy 40 százalékát teszi ki, visszapótlásáról legkésőbb augusztus végéig gondoskodni kell.
Kiemelték, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának műszaki feltételei február eleje óta adottak, a szállítások azonban bizonytalan ideig szünetelnek.
A tárca szerint Ukrajna zsarolással próbálja a háborúpárti országok közé kényszeríteni Magyarországot. A politikai döntés a hazai és régiós fogyasztók ellátásának biztonságát fenyegeti. Arányos ellenlépésként leállt az Ukrajnába irányuló magyar dízelexport, de a kormány további válaszintézkedések lehetőségét is mérlegeli.
A Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás alapján a biztonsági készletből tehát 250 ezer tonna nyersolajat szabadítanak fel. A felajánlott mennyiség legkésőbb április közepéig áll az elsőbbségi hozzáférésre jogosult Mol rendelkezésére.
A vállalatnak az értékesített készletet legkésőbb 2026. augusztus 24-ig kell visszapótolnia.
A felszabadított készletmennyiség alkalmas és elegendő az átmeneti időszakban felmerülő szükségletek kiszolgálására – zárult a bejelentés.
Mi történt?
Az ügy háttere, hogy nem érkezik kőolaj a Barátság vezetéken Magyarországra és Szlovákiába. A csőnek az ukrajnai Brodi közelében lévő szakaszát érte január 27-én orosz támadás Szergej Szibiha ukrán külügyminiszer február 12-i bejelentése szerint, a tüzet 10 nap alatt oltották el. Mindkét ország kormánya szerint egyértelmű politikai okok miatt tartja vissza az energiahordozót a háború sújtotta ország, szerdán Magyarország és Szlovákia ezért leállította a dízelolaj-szállítást Ukrajnának. Budapest és Pozsony – amelyek mindketten nagymértékben támaszkodnak a vezetéken érkező orosz nyersolajra.
Azóta Szlovákia és Magyarország további szankciókkal is élt az ukránok ellen, a szlovák kormányfő leállítja északi szomszédunk Ukrajnába tartó vészhelyzeti áramexportját, a magyar kormány részéről pedig a második válaszlépés is megszületett a Barátság vezeték leállása miatt, „mindaddig, amíg Ukrajna blokkolja a Barátság kőlajvezeték működését, mindaddig, amíg Ukrajna nem indítja újra a kőlajszállításokat Magyarország irányába, addig tehát Ukrajna nem férhet hozzá a 90 milliárd eurós hadikölcsönhöz" — közölte a külügyminiszter.
Magyarország akár az Ukrajnába irányuló áram- és gázszállítás letiltásával is válaszolhat a dízelszállítás megszüntetése mellett arra, hogy ukrán döntés nyomán hetek óta nem érkezik Magyarországra orosz kőolaj a Barátság vezetéken. A lehetőséget Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter vetette fel.
A Mol a hét elején jelentette be, hogy – a Slovnafthoz szlovákiai kezdeményezéséhez hasonlóan – a magyar Energiaügyi Minisztériumhoz fordult a stratégiai kőolajkészletek felszabadítása érdekében (ez jelent meg a Magyar Közlönyben, lásd fentebb – a szerk.) A magyar olajtársaság közlése szerint itthon első körben negyedmillió tonna stratégiai kőolajkészlet felszabadítása válhat szükségessé.
A Mol ezzel egyidejűleg megkezdte finomítóinak tengeri úton történő nyersolajellátását, ennek hosszabb átfutási ideje miatt ez az ellátási útvonal fokozatosan épül fel: az első szállítmányok várhatóan március elején érkeznek meg a horvátországi Omisalj kikötőjébe, ahonnan további 5-12 nap szükséges ahhoz, hogy a kőolaj eljusson a Mol csoport finomítóiba.
Az ukránok miatt kialakult helyzet súlyát jelzi, hogy még a magyar kormánnyal folyamatosan kettős mércét alkalmazó brüsszeli döntéshozók is belátták, hogy lépni kell Magyarország, mint uniós tagállam megsegítése érdekében, így engedélyezték hazánk ideiglenesen orosz olajat importáljon Horvátországon keresztül (az Adria-vezetékről itt találja részleteszes elemzőcikkünket).
Tegnap (kedden) Magyarország bejelentette, hogy ideiglenes kivételt szeretne alkalmazni az orosz nyersolaj tengeri úton történő importjára Horvátországon keresztül
– közölte Anna Kaisa Itkonnen, az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben. A hazai kimaradást a Barátság kőolajvezetéket ért károk okozták, így sürgősen biztosítani kell az alternatív útvonalakat.
A bizottság hangsúlyozta, hogy a tagállamok energiaellátásának biztonsága kiemelt fontosságú. Magyarország és Szlovákia – a csővezetékre támaszkodó két szárazföldi tagállam –, 90 napra elegendő vészolajkészlettel rendelkezik, amely a RePower Europe program előírása, ennek fenntartására azonban alternatív forrásokat kell találni. Az Európai Bizottság ezért készen áll egy vészhelyzeti olajkoordinációs ülés összehívására, hogy áttekintse a megszakítás lehetséges hatásait és a szállítási alternatívákat. Az Ukrinform szerint ezzel párhuzamosan Brüsszel folyamatosan egyeztet Kijevvel a Barátság kőolajvezeték javításának várható időpontjáról.
Egy másik szóvivő, Siobhan McGarry szerint az EU szankciós szabályozása lehetővé teszi az ideiglenes kivételeket a nyersolaj- és kőolajtermék-import tilalma alól, ha a szállítás csővezetéken keresztül egy szárazföldi tagállamba a tagállamon kívüli ok miatt megszakad. Ez az engedmény csak addig maradhat érvényben, amíg a szállítás helyre nem áll, vagy az Európai Tanács másképp nem dönt.
Az ideiglenes kivétel ideje alatt ráadásul Magyarországnak háromhavonta jelentést kell tennie Brüsszelnek a tengeri úton érkező orosz nyersolaj mennyiségéről.
A horvátok sajnos nem könnyítik a helyzetünket, hiszen határozottan elutasították Magyarország és Szlovákia kérését, hogy az Adria-vezetéken keresztül tegye lehetővé az orosz kőolaj szállítását. Zágráb szerint kész segíteni az ellátásbiztonság fenntartásában, de kizárólag nem orosz eredetű olajjal. „Kérjük Horvátországot, hogy tegye lehetővé az orosz kőolaj szállítását Magyarország és Szlovákia számára az Adria-vezetéken keresztül, mivel a szankciók alóli mentességünk lehetővé teszi a tengeri úton történő importot, ha a vezetéki szállítás megszakad” – áll Szijjártó Péter külügyminiszter és Denisa Saková szlovák energetikai miniszter közös levelében, amit a horvát gazdasági miniszternek Ante Susnjarnak címeztek, hogy Horvátország engedjen.
Susnjar erre úgy reagált, hogy Horvátország segít a partnereinek, de a segítség nem orosz olajat jelent, hanem kizárólag nem orosz eredetű nyersanyagot. „A Janaf kapacitása elegendő, és nincs technikai akadálya a kőolajimportnak” – mondta, hozzátéve, hogy a segítség az európai jogszabályokkal és az OFAC-szabályokkal összhangban történhet.
