Súlyos döntést hoznak Varga Mihályék, ezt az egész gazdaság megérezheti – igaznak bizonyul a korábbi elszólás?
Hétfőn adja ki a KSH a beruházások tavalyi negyedik negyedévi statisztikáit. A beruházások volumene 2025 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 3,8 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok alapján 4,1 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
Az előző negyedévhez mérten – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – a beruházások összértéke összehasonlító áron 0,3 százalékkal mérséklődött. A beruházások csökkenéséhez a legnagyobb mértékben a szállítás, raktározás, valamint a feldolgozóipar gazdasági ág járult hozzá. A visszaesést a pénzügyi szolgáltatások növekvő beruházási aktivitása mérsékelte.
Kedden tartja februári kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A januári ülésen nem változtattak az alapkamaton , amely így változatlanul 6,50 százalék maradt. Nem változott a kamatfolyosó két széle sem. A kamatfolyosó alsó széle, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. A kamatdöntés nagyon fontos mérföldkövet jelenthet a magyar gazdaságnak, de Varga Mihályéknak az infláció esetleges visszapattanását és a forint árfolyamát is szem előtt kell tartaniuk.
Az alaphelyzet az, hogy a forint őrzi az erejét, mert az MNB hitelességet vívott ki magának: a piaci résztvevők elhiszik, hogy döntéseit az inflációs kockázatok mérlegelése vezényli. A magyar jegybank tehát azt fogja megnézni, nem fenyeget-e az infláció visszatérése egy kamatcsökkentés esetében, és ha mérsékelt ennek a kockázata, és a forintra leső spekulációt sem érzik döntő veszélynek, akkor elérkezhet a magyar gazdaságnak több levegőt adó döntés.
Az MNB ígéretet nem tett, és bármi legyen is a februári döntés, előreláthatóan nem is fog. Egy ritka jelzés az árfolyam területén mégis érkezett tőlük. Varga Mihály egy nemzetközi konferencián beszélt arról, hogy a felszökött nemzetközi kockázatok ellen a magyar gazdaság számára megfelelő védelmet biztosított a rekordmagas nemzetközi tartalék és a forint árfolyamának stabilitása.
Csütörtökön a turisztikai szálláshelyek januári forgalmát ismerteti a KSH. Tavaly decemberben a turisztikai szálláshelyeken 1,4 millió vendég 3,2 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 12, a vendégéjszakáké 9,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. 2025. január–decemberben az előző évihez képest a turisztikai szálláshelyeken 7,3 százalékkal több, összesen 19,5 millió vendéget regisztráltak. A belföldi vendégek száma 3,2, a külföldieké 12 százalékkal több (közel 9,7, illetve mintegy 9,9 millió) volt a turisztikai szálláshelyeken.
Pénteken az ipari termelői árak és a foglalkoztatottság-munkanélküliség januári alakulását publikálják. Tavaly decemberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 624 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 211 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt. A 2025. október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 642 ezer volt, 46 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 457 ezren dolgoztak, ami 58 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért szinttől. A közfoglalkoztatottak létszáma 78 ezer, a külföldön dolgozóké pedig 108 ezer volt.
Magyar gazdaság: bármennyire is meglepő, de nem a belső motorokkal van a probléma – akkor miért nem tud nőni a GDP?
A magyar gazdaság teljesítménye évek óta stagnál, ám ebből nem következik automatikusan, hogy a belső hajtóerőkkel lenne probléma. A növekedés hiányát sokkal inkább szerkezeti adottságok és kedvezőtlen külső körülmények magyarázzák, miközben a belföldi kereslet meglepően stabil maradt. Tavaly a fogyasztási kiadások végig 4 százalék felett bővültek, az áfabevételek pedig a várakozásoknak megfelelően folytak be a költségvetésbe. Ez azt jelzi, hogy a belső kereslet működik – még ha hosszabb távon önmagában ez nem is jelent fenntartható növekedési modellt. Elemző cikkünk a magyar gazdaság teljesítményéről>>>
Tavaly decemberben az ipari termelői árak átlagosan 3,4 százalékkal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítés árai 1,9, az exportértékesítéséi 4,1 százalékkal csökkentek az előző év decemberéhez képest. A novemberi szinthez viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,1, az exportértékesítési árak 0,5 százalékkal mérséklődtek, így az ipari termelői árak összességében 0,4 százalékkal alacsonyabbak voltak. 2025-ben a belföldi értékesítési árak 2,3, az exportértékesítési árak 5,0 százalékkal emelkedtek, így az ipari termelői árak együttesen 4,1 százalékkal meghaladták a 2024. évit.
