Bár a 30 százalékos állami támogatás nélkül korántsem örvend akkora népszerűségnek a lakás-takarékpénztár (ltp), mint amekkorának a nevezetes dátum, 2018. október 17. előtt, most is remek megtakarítási forma, ha kellő tudatossággal párosul.
Na, éppen ez az, amiben mi, magyarok, nem vagyunk túl jók
– állítja az ingatlanbazar.hu által megkérdezett szakember, Tóth László.
A Domicil.hu Kft. ügyvezetője szerint a hazai lakosság pénzügyi tudatossága ugyanis enyhén szólva csekély, annak ellenére is, hogy a csapból is az előtakarékosság fontossága és a kedvezőbbnél kedvezőbb kondíciójú hiteltermékek népszerűsítése folyik.
Csak kevesen gondoskodnak idős napjaikról vagy éppen egy váratlan kiadás, például a tetőcsere fedezetéről.
Így nem is csoda, hogy a hazai ingatlanok állagmegóvás szempontjából a környező országokéhoz képest is nagyon gyengék, és az ingatlanokra vonatkozó megújulási ráta igencsak sereghajtónak számít Európában: csupán 0,4 százalék – még azzal együtt is,
hogy az elmúlt években megugrott a magyarok építkezési kedve. Ez az arány
Mire használható fel az ltp?
Az ltp-t fogjuk fel úgy, mint egy malacperselyt: tudjuk, mire rakjuk félre a pénzt! Ha a fejünkben már megszületett egy konkrét lakáscélú terv, legyen az házszigetelés, tetőcsere vagy akár egy kiadós konyha- és fürdőszoba-felújítás, térburkolás vagy medenceépítés, biztonságérzetet adhat ez a garantált hozamú termék. De nem csak ezekre jó!
– hívja fel a figyelmet Tóth László.
egyaránt alkalmas az ltp – függetlenül attól, hogy a jelenlegi hazai piac három szereplője (Fundamenta, OTP, Erste) közül melyiket választja az ember.
A korszerűsítésbe belefér a lakosság körében is egyre népszerűbb napelemes rendszer kiépítése, akár úgy is, hogy a 10 százalék önerőt a lakás-takarékpénztári számlán félretett összeg jelentse – magyarázza az ingatlanbazar.hu kérdésére Tóth László.
A felújítást-bővítést egyrészt a háttérbank által kiküldött értékbecslő helyszíni ellenőrzésével, másrészt a számlák bemutatásával kell igazolni.
Ingatlanvásárlásnál az adásvételi szerződésnek részletesen tartalmaznia kell lakás-takarékpénztári megtakarítás összegét, még akkor is, ha még az előtt szeretné felhasználni az ügyfél a megtakarítási összeget, mielőtt ténylegesen megtakarította volna. Persze ez a jelenlegi piaci környezet, a lakásvásárlási támogatások, a kedvező kamatozású hitelek miatt egyáltalán nem indokolt – véli a szakember.
Igaz ez akkor is, ha gyermekek számára keressük a legjobb befektetési formát:
alacsony kamata, ugyanakkor hosszú futamideje miatt érdemes sokkal kedvezőbb termékek között válogatni.
Végtörlesztésnél, hiteltörlesztésnél a bank által kiállított igazolással szükséges bizonyítani, hogy a megtakarítást erre fordították.
Az utolsó lépés a nyilatkozattétel
A futamidő végén érkezik egy nyilatkozatcsomag az adott lakás-takarékpénztártól. Magyarán az ügyfél írásban rögzíti, mire kívánja a számlatulajdonos fordítani az összegyűlt pénzt.
A 2-3 hónapot igénylő kiutalási időszak ezután kezdődik.
Ez idő alatt kezdhető meg a felújítás, a számlagyűjtögetés, az adásvétel, a hitelbefizetési szándék miatti tőketartozási
egyenleg lekérése a banktól.
Akinek 2018. október 17. előtt kötött ltp-szerződése van, annak még jár a 30 százalékos állami támogatás, de csakis akkor, ha a szerződésben vállalt futamidőt vagy minimum 48 hónapot takarékoskodik.
Ha a szerződő fél korábban (tehát még 2018. október 17. előtt) meghosszabbította szerződését, a teljes meghosszabbított futamidő alapján jogosult az állami támogatásra.
Ám ha 2018. október 17. előtt kötött szerződést, és e dátum után hosszabbította meg a futamidőt, állami támogatás csak a 2018. október 17. előtti időszakra jár. Ugyanakkor elszámolási kötelezettsége (vagyis a számlagyűjtögetés) a teljes, akár 10 év alatt összegyűlt összegre lesz, hívja fel a figyelmet a szakértő.
Bizonytalanság esetén igénybe vehető a futamidő-hosszabbítás lehetősége, ami szerzőségmódosítással jár. Ezt viszont a lejárat előtt három hónappal jelezni kell a pénzintézetnél.
Ha erről a számlatulajdonos megfeledkezik, a lejárati idő végén ugyanúgy megérkezik a nyilatkozattételről szóló értesítés, amelyen fel kell tüntetnie, hogy nem kéri a jelenlegi kiutalást, illetve, hogy mire kívánja majd elkölteni a megtakarított összeget.
Egyúttal meghosszabbítási szándékát is jelezheti.
A másik lehetőség, hogy újabb 12 hónap gondolkodási időt ad magának az ügyfél: nem fizeti tovább a havi részleteket, ám így a vagyona sem gyarapszik. A pénzt csupán megőrzik számára.
Fontos: ha 12 hónap után sem használja fel a pénzt, de például a tizennegyedik hónapban már szükséges volna, akkor az állami támogatástól le kell mondani a befizetőnek.
Olyan is van, hogy az ügyfél félúton „kiszáll”, vagyis nem áll módjában tovább fizetni a szerződésben foglaltak szerinti összeget a futamidő végéig. Ilyenkor visszakapja addigi megtakarítása összegét, de a számlavezetési díjat, a nyitási akció költségeit
felszámolhatja számára a pénzintézet.
Az erről szóló részleteket minden esetben a szerződés kiegészítő pontja tartalmazza.
Megéri-e betörleszteni a hitelbe?
Ha valaki olyan szerencsés helyzetben van, hogy már mindent felújított otthonában, amit csak lehetett, viszont van még egy többéves futamidejű hiteltartozása, érdemes ebbe forgatni a pénzt.
A szakértő szerint nem igaz, hogy az adósnak egy akár 10–15 vagy 20 éves hiteltartozás futamidejének az elején kell visszafizetnie a teljes kamatösszeget.
A pénzintézetek a kamatporlasztás elvét alkalmazzák, vagyis a futamidő végére is jut még a kamatokból, még ha jóval kisebb arányban is. Ezért megéri lehetőleg minél előbb végtörleszteni vagy csak betörleszteni – akár az ltp-megtakarításból is.
Ki jogosult felhasználni az ltp-megtakarítást?
Ha a szerződésben megneveztek kedvezményezettet, a kedvezményezett nyilatkozattétel nélkül is felhasználhatja a pénzt.
Ha nincs kedvezményezett, automatikusan a számlavezető jogosult az összeget felhasználni.
Szerencsés helyzet, ha a számlatulajdonos és a megtakarítás felhasználását élvező ingatlan tulajdonosának személye megegyezik.
Az ltp-t felhasználhatja a házastárs vagy az egyenes ági hozzátartozó. Ám erről nyilatkoznia kell a számlatulajdonosnak a nyilatkozattétel alkalmával.
Bonyolultabb az ügy, ha a szerződésben nem jelöltek meg kedvezményezettet, és a számlavezető időközben elhuny. Ha a végrendelet külön nem rendelkezik az ltp-megtakarítás örököséről, a pénz a hagyaték részét képezi, és az örökösök osztozkodnak a
megtakarításon – ügyvéd előtti megegyezésük szerint.