Vendég: Balla Ákos ,
a Balla Ingatlan ügyvezető igazgatója
Ismét megjelent az infláció réme, de meddig maradhat velünk?
Tavaly decemberben megugrott az infláció Magyarországon, és ismét a Magyar Nemzeti Bank célsávja fölé, 4,6 százalékra kúszott. A 2024-es éves átlagos fogyasztói árindex ettől függetlenül a korábban vártnál jóval kedvezőbben, 3,7 százalékon alakult. A nagy kérdés, hogy az év végén ismét emelkedésnek induló infláció mennyire lehet tartós az idei évben? Erről beszélgettünk a Bruttó legfrissebb epizódjában.
A podcast vendége: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Felgyorsult az infláció tavaly év végén Európában, így Magyarországon is. A Központi Statisztikai Hivatal 4,6 százalékos pénzromlási ütemet mért, amivel a fogyasztói árindex ismét a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja fölé kúszott. Az elemzők számítottak az infláció megugrására, azonban a tényleges adat némiképp negatív meglepetésnek számított.
„Lehetett tudni, hogy növekedés lesz az inflációban, hiszen az egy évvel korábbi, decemberi bázis nagyon alacsony volt. Akkor 0,3 százalékkal csökkentek az árak. Most az elemzők éves alapon 4,3-4,4 százalékra számítottak, ehhez képest 4,6 százalék volt a drágulás” – mondta a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője. Molnár Dániel hozzátette: az üzemanyagárak 2 százalékkal kerültek többe novemberhez képest, és csak ez a tétel 0,1 százalékpontos növekményt eredményezett. Ez ugyanakkor jól előre látható tényező volt, nem úgy, mint ami a ruházati cikkek és a tartós fogyasztási cikkek területén történt.
Az erősödő kereslet és a gyengülő forint is húzta az inflációt
Historikusan visszatekintve decemberben a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek ára is csökken az év végi akcióknak köszönhetően. Tavaly azonban ez másként történt, és mindkét termékkategóriában drágulást regisztráltak havi alapon.
Novemberben már egészen szép számokat láthattunk a kiskereskedelemben, márpedig az erősödő fogyasztás nagyobb bátorságra ösztökélte a kereskedőket is.
„Amíg gyenge volt a kereslet, a vállalatok nem emelhették olyan dinamikusan az áraikat. Most viszont, hogy egyre többet vásárolunk, a kereskedők is bátrabban élnek az áremelés eszközével – tette hozzá Molnár Dániel.
A szakértő szerint a gyengülő forint hatása is meglökte az inflációt. Ennek oka, hogy főleg a tartós fogyasztási cikkeknél, így a háztartási vagy elektronikai termékeknél, meglehetősen magas az importrészarányunk.
Egy másik kritikus pont a szolgáltatásoké. A telekommunikációs cégek vagy a bankszektor szereplői jellemzően az év elején emelik meg az áraikat, inflációkövető módon. Emiatt 2024 első negyedévében átlagosan 17 százalékkal növelték a díjaikat, ami az év egészében éreztette hatását. Ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy a tavalyi infláció 45 százaléka az első háromhavi átárazások eredménye.
Összességében a 2024-es év a vártnál alacsonyabb, 3,7 százalékos fogyasztói árindexet hozott. Bár az év végén sokan megijedtek az infláció megugrásától, valójában 2025-ben még ennél is alacsonyabb, 3,5 százalékos pénzromlási ütem várható – magyarázta Molnár Dániel.
További részletek a beszélgetés tartalmából:
- Mivel magyarázható a decemberi inflációs gyorsulás? (01:00)
- Van esély az élelmiszerárak csökkenésére? (11:00)
- Egyre nagyobb hatással van a forint árfolyama az inflációra (14:30)
- Milyen inflációs pályával számolhatunk 2025-ben? (22:00)
- A felpörgő növekedés okozhat inflációs nyomást a gazdaságban? (25:25)
A Bruttó legfrissebb epizódját itt meghallgathatják:
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.
Továbbiak
Vendég: Vince Péter ,
az MBH Befektetési Bank Advisory Deskjének vezetője
Vendég: Zakár Tivadar ,
a BÉT kijelölt tanácsadójaként működő Univerz Invest Zrt. befektetési igazgatója
Vendég: Heinrich Balázs ,
az Otthon Centrum értékesítési vezérigazgató-helyettese
Címoldalról ajánljuk
Tovább a címoldalra
