BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Wroclaw,,Poland,-,September,2,,2022.,Carrefour,Market,With,Groceries.

Infláció: így drágul Közép-Európa, a leggyorsabban Románia

Sokan felszisszennek, mikor olyan hírt hallanak, mint a mai: decemberben feljebb pörgött a drágulás sebessége. Az infláció Magyarországon ugyanúgy viselkedik pedig, mint a régiónk valamennyi nagy gazdaságában, és az éves drágulás Közép-Európa jó részében gyorsabb, mint nálunk.

Levonult Európában az energiaválság okozta 2023-as inflációs cunami, lassan már hozzá is szokhattunk a múlt év nyugalmához ár fronton, így sokan felszisszenhettek a keddi híre: decemberben 4,6 százalékra gyorsult fel a magyar éves infláció a novemberi 3,7-ről, a szeptemberi 3 százalékos majdnem négyéves mélypont után. A rossz hírhez szerencsére több jót is hozzátehetünk. A magyar fejlemények semmivel sem rosszabbak, mint a közép-európaiak általában, sőt, és nem kell attól tartanunk sem, hogy megint elszállnak az árak, mint az ukrajnai háború kitörése után.

Infláció: az egész régióban gyorsult, a legjobban a lengyeleknél és a románoknál, de csak az utóbbiak fognak ráfaragni a várakozások szerint   Wroclaw,,Poland,-,September,2,,2022.,Carrefour,Market,With,Groceries.
Infláció: az egész régióban gyorsult, a legjobban a lengyeleknél és a románoknál, de csak az utóbbiak fognak ráfaragni a várakozások szerint  /  Fotó: Shutterstock

Európa-szerte megint gyorsul a drágulás, a régióban még mindig jók vagyunk

Az infláció felgyorsulása újabb körben nem magyar jelenség, hanem európai. Pont ugyanaz történik ezen a téren Csehországban, mint ami Németországban, azzal a különbséggel, hogy a gyorsabban növekvő közép-európai gazdaságokban általában nagyobb a drágulás, mint a még mindig „fejlettebb” nyugatiakban.

Az ok: az európai gazdaságok magukhoz térőben vannak a hatalmas inflációs sokkból, a bérek emelkedése már túlkompenzálja az inflációt és a háztartások elkezdtek többet vásárolni. A nagyobb kereslet nyomán a kiskereskedők és – a régiónkban még inkább a szolgáltatók – megint bátrabban kezdenek el árat emelni.

Ez egy normális folyamat,

nincs vele baj mindaddig, amíg a drágulás nem vezet túlzott újabb béremelési követelésekhez, amelyek tovább hajthatják az áremeléseket. Közgazdasági nyelven: nem lép működésbe ár-bér spirál. Baj, kiszámíthatatlan következményekkel, még abból lehet, ha az európai gazdaságok mégsem tudnak kiszabadulni a recesszió vagy a stagnálás kátyújából, és a béremeléseket huzamosan nem fedezi teljesítmény. (A régiónkban Románia ennél a fázisnál tart.)

Ami Magyarországot illeti, az éves infláció decemberi megugrása érzékeny volt, de a sorrenden nem változtatott: a régióban csak a cseheknél alacsonyabb az infláció, a lengyeleknél és Romániában magasabb.

Infláció Magyarországon: a fontos vonatkozás az életszínvonal

Az emberek számára nem az infláció szintje a fontos, hanem hogy romlik, vagy javul az életszínvonaluk: a jövedelmeikből többet tudjanak vásárolni. 

Fenti táblázatunk szemlélteti:

  • Az év végén már alacsonyabbak voltak az inflációs ráták, mint egy évvel korábban a téli megugrás ellenére is, ami a régióban mindenütt megtörtént.
  • A kiskereskedelmi forgalom (az életszínvonal egy fontos jelzője) mindenütt határozottan élénkebb lett egy év alatt, a lengyeleknél egyenesen az éves csökkenésből fordult éves növekedésbe. (Egyébként a németeknél is: a 2023 novemberi 0,7 százalékos mínusz után nőtt egy évvel később 2,5 százalékkal, az euróövezetben pedig –0,5 fordult +1,2 százalékba.)

A közép-európai adatok értelmezéséhez szükséges tudni: Romániában azért pörögtek jobban az üzletek, mint máshol, mert az év végi választások előtt a kormány elképesztő költekezést rendezett. Aminek meg fogják fizetni az árát, nem is csak adósságtörlesztés formájában: a már korábban is fenntarthatatlan költségvetésben muszáj lesz fájdalmas kiigazításokat végrehajtani. Ehhez megkapták a régió legmagasabb inflációját is.

De féljünk-e a jövőtől – visszatér a magas infláció Közép-Európában?

Normális reflex, hogy amikor úgy érzi az ember, megint felpörgött az infláció, akkor visszafogja a kiadásait.

Az Európa-szerte, és különösen a mi régiónkban újra emelkedő inflációnak lehet ilyen hatása is, remélhetőleg mégsem ez fog történni, mert az rosszat tenne az idén a remények szerint már visszatérő és a jövedelmek emelkedését lehetővé tevő gazdasági növekedésnek.

A forint reakciója alapján (az inflációs adatok nyomán szépen erősödött, még a cseh korona ellen is) a piacokon úgy gondolják, a Magyar Nemzeti Bank – amelynek élén idén varga Mihály váltja Matolcsy Györgyöt – folytatja a harcot az infláció ellen.

A Bloomberg elemzői konszenzusai szerint sem tartanak a szakértők az infláció újrázó elszaladásától. Jövőre ugyanúgy 3,7 százalékos átlagos inflációt várnak Magyarországon, mint tavaly, 2026-ra pedig már csak 3,3 százalékot, amibe még akár jegybanki kamatcsökkentések beleférhetnek (csak várhatóan nem túl hamar). A konszenzusok szerint inflációban jövőre is megőrizzük jelenlegi jó pozíciónkat a közép-európai négyek között, 2026-ban pedig mindenki 3 százalék felé konvergál, kivéve a hagyományosan ebben „jobb” cseheket, akik a 2 százalék felé.

Ezek az elemzői előrejelzések már annak a tudatában készülhettek, hogy a minimálbér-megegyezés, a gazdaságélénkítő program és a kormány egyéb intézkedései nyomán – ha lassul is a bérdinamika – jelentősen növekedhetnek idén a magyar háztartások jövedelmei. 

Ennyit fognak keresni a magyarok 2025-ben – nem lesz ritka az egymillió forintos fizetés
Biztos, hogy lassulni fog idén a bérdinamika, de még így is érdemi fizetésemelésekre van kilátás több szektorban. Ám óriási eltérések lehetnek a bérekben járások és foglalkozáscsoportok szerint. Néhol már tavaly átlépte az egymillió forintot a bruttó átlagkereset.

Az infláció nem szökik fel újra, a gazdaságok felpörögnek

A nagy kérdés Európa gazdaságai bajait látva, elő tudja-e teremteni az EU, ezen belül is a régiónk és Magyarország idén és utána az életszínvonal javulásának az alapjait teljesítményben. 

A Bloomberg konszenzusai szerint igen, idén 2,3-3,4 százalékos gazdasági növekedési rátát vetítenek előre a régió négy nagy gazdaságában, 2026-ra 2,5-3,3 százalékot, és a devizáik árfolyamában nem vetítenek előre szélsőséges kilengéseket, a forint például a második negyedévben idén 405-re is gyengülhet ugyan a dollár ellenében a jelenlegi 402-ről, de év végére 398,5 a várakozás.

Romániában is szép növekedést várnak az elemzők (idén 2,6, jövőre 3,2 százalékot), de itt az életszínvonalat tekintve jelentős bizonytalanságot okoz a hatalmas költségvetési és külkereskedelmi hiány és a növekvő adósság megkövetelte kiigazítás. 

Az előrejelzések világgazdasági kerete: Európában drága energia, globálisan rivalizáció, kereskedelmi háborúk, de remélhetőleg Donald Trump jövő héten kezdődő amerikai elnöki ciklusa elején legalább az ukrajnai háború véget ér. A nyitott kérdés tehát igen sok, ahogy a bizonytalanság is. Közép-Európát mindenesetre megint biztonságos szigetnek látják.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.