Levonult Európában az energiaválság okozta 2023-as inflációs cunami, lassan már hozzá is szokhattunk a múlt év nyugalmához ár fronton, így sokan felszisszenhettek a keddi híre: decemberben 4,6 százalékra gyorsult fel a magyar éves infláció a novemberi 3,7-ről, a szeptemberi 3 százalékos majdnem négyéves mélypont után. A rossz hírhez szerencsére több jót is hozzátehetünk. A magyar fejlemények semmivel sem rosszabbak, mint a közép-európaiak általában, sőt, és nem kell attól tartanunk sem, hogy megint elszállnak az árak, mint az ukrajnai háború kitörése után.
Az infláció felgyorsulása újabb körben nem magyar jelenség, hanem európai. Pont ugyanaz történik ezen a téren Csehországban, mint ami Németországban, azzal a különbséggel, hogy a gyorsabban növekvő közép-európai gazdaságokban általában nagyobb a drágulás, mint a még mindig „fejlettebb” nyugatiakban.
Az ok: az európai gazdaságok magukhoz térőben vannak a hatalmas inflációs sokkból, a bérek emelkedése már túlkompenzálja az inflációt és a háztartások elkezdtek többet vásárolni. A nagyobb kereslet nyomán a kiskereskedők és – a régiónkban még inkább a szolgáltatók – megint bátrabban kezdenek el árat emelni.
Ez egy normális folyamat,
nincs vele baj mindaddig, amíg a drágulás nem vezet túlzott újabb béremelési követelésekhez, amelyek tovább hajthatják az áremeléseket. Közgazdasági nyelven: nem lép működésbe ár-bér spirál. Baj, kiszámíthatatlan következményekkel, még abból lehet, ha az európai gazdaságok mégsem tudnak kiszabadulni a recesszió vagy a stagnálás kátyújából, és a béremeléseket huzamosan nem fedezi teljesítmény. (A régiónkban Románia ennél a fázisnál tart.)
Ami Magyarországot illeti, az éves infláció decemberi megugrása érzékeny volt, de a sorrenden nem változtatott: a régióban csak a cseheknél alacsonyabb az infláció, a lengyeleknél és Romániában magasabb.
Az emberek számára nem az infláció szintje a fontos, hanem hogy romlik, vagy javul az életszínvonaluk: a jövedelmeikből többet tudjanak vásárolni.
Fenti táblázatunk szemlélteti:
A közép-európai adatok értelmezéséhez szükséges tudni: Romániában azért pörögtek jobban az üzletek, mint máshol, mert az év végi választások előtt a kormány elképesztő költekezést rendezett. Aminek meg fogják fizetni az árát, nem is csak adósságtörlesztés formájában: a már korábban is fenntarthatatlan költségvetésben muszáj lesz fájdalmas kiigazításokat végrehajtani. Ehhez megkapták a régió legmagasabb inflációját is.
Normális reflex, hogy amikor úgy érzi az ember, megint felpörgött az infláció, akkor visszafogja a kiadásait.
Az Európa-szerte, és különösen a mi régiónkban újra emelkedő inflációnak lehet ilyen hatása is, remélhetőleg mégsem ez fog történni, mert az rosszat tenne az idén a remények szerint már visszatérő és a jövedelmek emelkedését lehetővé tevő gazdasági növekedésnek.
A forint reakciója alapján (az inflációs adatok nyomán szépen erősödött, még a cseh korona ellen is) a piacokon úgy gondolják, a Magyar Nemzeti Bank – amelynek élén idén varga Mihály váltja Matolcsy Györgyöt – folytatja a harcot az infláció ellen.
A Bloomberg elemzői konszenzusai szerint sem tartanak a szakértők az infláció újrázó elszaladásától. Jövőre ugyanúgy 3,7 százalékos átlagos inflációt várnak Magyarországon, mint tavaly, 2026-ra pedig már csak 3,3 százalékot, amibe még akár jegybanki kamatcsökkentések beleférhetnek (csak várhatóan nem túl hamar). A konszenzusok szerint inflációban jövőre is megőrizzük jelenlegi jó pozíciónkat a közép-európai négyek között, 2026-ban pedig mindenki 3 százalék felé konvergál, kivéve a hagyományosan ebben „jobb” cseheket, akik a 2 százalék felé.
Ezek az elemzői előrejelzések már annak a tudatában készülhettek, hogy a minimálbér-megegyezés, a gazdaságélénkítő program és a kormány egyéb intézkedései nyomán – ha lassul is a bérdinamika – jelentősen növekedhetnek idén a magyar háztartások jövedelmei.
Ennyit fognak keresni a magyarok 2025-ben – nem lesz ritka az egymillió forintos fizetés
Biztos, hogy lassulni fog idén a bérdinamika, de még így is érdemi fizetésemelésekre van kilátás több szektorban. Ám óriási eltérések lehetnek a bérekben járások és foglalkozáscsoportok szerint. Néhol már tavaly átlépte az egymillió forintot a bruttó átlagkereset.
A nagy kérdés Európa gazdaságai bajait látva, elő tudja-e teremteni az EU, ezen belül is a régiónk és Magyarország idén és utána az életszínvonal javulásának az alapjait teljesítményben.
A Bloomberg konszenzusai szerint igen, idén 2,3-3,4 százalékos gazdasági növekedési rátát vetítenek előre a régió négy nagy gazdaságában, 2026-ra 2,5-3,3 százalékot, és a devizáik árfolyamában nem vetítenek előre szélsőséges kilengéseket, a forint például a második negyedévben idén 405-re is gyengülhet ugyan a dollár ellenében a jelenlegi 402-ről, de év végére 398,5 a várakozás.
Romániában is szép növekedést várnak az elemzők (idén 2,6, jövőre 3,2 százalékot), de itt az életszínvonalat tekintve jelentős bizonytalanságot okoz a hatalmas költségvetési és külkereskedelmi hiány és a növekvő adósság megkövetelte kiigazítás.
Az előrejelzések világgazdasági kerete: Európában drága energia, globálisan rivalizáció, kereskedelmi háborúk, de remélhetőleg Donald Trump jövő héten kezdődő amerikai elnöki ciklusa elején legalább az ukrajnai háború véget ér. A nyitott kérdés tehát igen sok, ahogy a bizonytalanság is. Közép-Európát mindenesetre megint biztonságos szigetnek látják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.