ÜZLETRE HANGOLUNK

A magyar inflációt is megemelheti az iráni-izraeli konfliktus

Az Irán és Izrael közötti támadások nyomás alá helyezték a világpiaci kőolajárakat, emellett a forint árfolyama is izgalmas időszakot él át. Eközben májusban a hazai infláció kellemetlen meglepetést okozott, az egyéb második negyedéves adatok viszont bizakodásra adhatnak okot. A Bruttó legfrissebb epizódjában a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászával, Regős Gáborral beszélgettünk.

A podcast vendége: Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza

Szerkesztő: Imre Lőrinc

2025.06.16, 16:23

Egy újabb háborús konfliktus kirobbanása mozgatta a piacokat az elmúlt napokban. Az Irán és Izrael közötti támadások a magyar inflációra is hatást gyakorolhatnak. Eközben már a májusi hazai fogyasztói árindex is a vártnál magasabban alakult. A Bruttó legfrissebb epizódjában egyéb, a második negyedév során eddig publikált adatokról is beszélgettünk Regős Gáborral, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászával.

A műsort itt tudják meghallgatni.

Magyar inflációs gyorsulás, körvonalazódó ipari fordulat?

A magyar infláció májusban az átlagos piaci konszenzusnál magasabb szinten, 4,4 százalékon tetőzött. Az árrésstop hatása már nem volt olyan erős, az élelmiszerek átlagosan 5,9 százalékkal kerültek többe az egy évvel korábbihoz képest. A vártnál hűvösebb májusi időjárás is szerepet játszott az infláció gyorsulásában, sok háztartásban ugyanis szokatlan módon még fűteni kellett ebben az időszakban.

„Bár a forint árfolyama az elmúlt időszakban stabilan teljesített, az előző év azonos időszakához képest 4 százalék körüli gyengülést mutat a hazai fizetőeszköz. Ez szintén hozzájárult az inflációs növekményhez” – magyarázta Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza hozzátette: az Irán és Izrael közötti támadások miatt nyomás alá kerültek a világpiaci kőolajárak, ami rövidesen a hazai üzemanyagárak emelkedésében is meglátszódhat.

A magyar infláció számára nem jó hír, hogy az iráni–izraeli konfliktus miatt megemelkedhetnek a hazai üzemanyagárak / Fotó: Fotó: Kallus György

Visszatérve a hazai makroadatokhoz: a második negyedév kezdetén életjeleket mutatott a hosszú ideje szenvedő ipari termelés. A visszaesés éves szinten a vártnál kisebb, 5 százalékos volt, havi alapon pedig 1,5 százalékkal bővült az ágazat. Ezen belül azonban az akkumulátorgyártás továbbra is lejtmenetben van: áprilisban 16,7 százalék volt a mínusz.

„Mindenképp szükség lenne egy diverzifikáltabb iparszerkezetre, például a gyógyszergyártás és az élelmiszeripar fejlesztése mentén” – tette hozzá Regős Gábor.