A gyakorlat már megoldotta

A munka törvénykönyvének következő módosítása már tartalmazná a változó telephely fogalmát. Ez az eddiginél szabadabb kezet adna a munkáltatónak ahhoz, hogy beosztottjait -- bizonyos megkötések mellett -- az eredetitől eltérő telephelyen foglalkoztassa. A lapunk által megkérdezett vállalatok illetékesei szerint a korábbinál nagyobb mobilitásra való hajlam tapasztalható a dolgozóknál. Más telephelyre való átirányításról a cégnél már kialakult gyakorlat szerint döntenek, az alkalmazottak szempontjainak figyelembevételével, szükség esetén anyagi kompenzációval. A legtöbb munkakörben egyébként is tudható, hogy a feladat elvégzése hosszabb-rövidebb idejű ingázással, költözéssel jár, így az érintett alkalmazottak már belépésükkor tudják, hogy ilyenre sor is kerülhet. A cégek úgy érzik, hogy a "változó telephely" bevezetése nem sokat változtatna a bevált gyakorlaton.



A munkáltatóknál kevésbé lehetnek derűlátók az alkalmazottak. Utóbbiakat ugyanis az esetek többségében hátrányosabb helyzetbe hozhatják a módosítások -- fogalmazott Sóki Gyula, a Sütőipari Dolgozók Szakszervezetének (SDSZ) elnöke. Szerinte a várható magyar szabályozás passzusainak 80 százaléka nem az uniós jogharmonizációt szolgálja, hanem "túllihegi" az ottani előírásokat, viszont az alkalmazottakra vonatkozó szigorúbb előírások mellett könnyítéseket nem tartalmaznak a módosító javaslatok.



Azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a munkaszerződésbe --- hasonlóan az egyes cégalapító okiratokhoz -- ne kerüljön bele az a telephely, ahova a dolgozót átvezénylik. A másik helyszín ugyanis adott esetben más településen, vagy a nagyvárosokon belül akár 10-20 kilométerrel távolabb van. Ez felvetheti az esetleg magasabb utazási költség terheinek újraelosztását, az előzőtől lényegileg eltérő munkakörülményeknek, munkabiztonsági előírásoknak a módosítását, ezek feltétlen írásba foglalását.



Sóki Gyula szerint az új szabályozásnál figyelembe kellene venni, hogy milyen lehetőség van például a rugalmas, a részmunkaidő, vagy a pótlékolási rendszer változtatására, amire a tervezetben szintén nincs elfogadható utalás, vagy megoldás. A sütőipari szakszervezetben azért különösen érzékenyek minderre, mert a 100 személynél többet foglalkoztató társaságok több mint 50 százalékát érintik a törvény előrásai.



Hasonlóan sokakat érint a változó munakhely fogalma a MÁV-nál, hiszen a vasút szolgáltatása erre épül -- hangsúlyozta Bajnai Gábor társadalmi és munkaügyi kapcsolatok vezérigazgató-helyettes. A vasúttársaságnál mintegy tízezer ember dolgozik ilyen munkakörben, nekik van állandó telephelyük, de tudják, hogy ma itt, holnap ott teljesítenek szolgálatot. A munka törvénykönyvének ez irányú módosítása nem hoz változást a MÁV életében.



A Philips magyarországi érdekeltségénél kettős a helyzet: a fizikai beosztású dolgozókat nem viszik más telephelyre, a nagyobb képzettséggel bírókat viszont igen. Ám -- mint közölték lapunkkal -- utóbbiaknál is inkább olyan esetekben, gyakran a dolgozó kérésére kerül sor "költöztetésre", amikor az az ő érdekeit, szakmai fejlődését szolgálja.



A Nokiánál is felmerül az országon belüli munkahely-változtatás kérdése, hiszen a cég magyarországi gyára Komáromban található, központja Budapesten. Munkavállalói eleve rotációs rendszerben dolgoznak, de lehetőséget kapnak arra is, hogy megismerjék az ország különböző pontjain lévő gyárakat, irodákat is. Dolgozói kezdeményezésre itt is történhet munkahelyváltás, tehát a Nokia igyekszik minél problémamentesebben, minél demokratikusabban kezelni ezt a kérdést -- tájékoztatták lapunkat.



Az ABB Kft.-nél kompenzációval és problémamentesen oldották meg, amikor -- összesen egy alkalommal -- a fűzfői telephely szervizesei fővárosban végzendő munkát kaptak. Lapunk korábbi értesülései szerint viszont vidéki mérnököket nem tudtak rávenni arra, hogy a kedvezőbb anyagi és munkakörülmények reményében Budapestre költözzenek.



A Kraft Foods Hungáriánál és az IBM-nél inkább arra van példa, hogy nyugati országokba irányult a munkaerőcsere, szintén zökkenők nélkül. A külföldre utazás ritka, inkább vezetői szinten jellemző és hosszabb időre, minimum egy évre szól. A visszajelzések itt is kedvezőek, sokszor a munkavállalók szeretnének külföldi tapasztalatot, tanulási lehetőséget szerezni. A belföldi telephely-változtatás kérdése viszont e két céget nem érinti.



A magyar dolgozók növekvő mobilitása különösen azokban a régiókban jelentkezik, ahol az átlagnál nagyobb a munkanélküliség -- mutatott rá érdeklődésünkre Mezőközy András, a Pannoncem Rt. emberi erőforrás-igazgatója. Az igazgató a közelmúltban szerzett ilyen tapasztalatokat, hiszen nemrég egyesült a lábatlani és a hejőcsabai gyár, s a Bélapátfalván megszűnő cementgyártás miatt állástalanná váltak közül néhánynak a cégen belül más telephelyen ajánlottak munkát. Mint hangsúlyozta, az emberek egyre inkább megbarátkoznak a gondolattal, hogy nekik kell a munkahely közelébe menni, ha helyben nem találnak megfelelő állást. Sokan vállalják az ingázást, vagy az esetleges átköltözést. Az igazgató szerint a munka törvénykönyve tervezett változtatása kedvező lesz a munkáltatóknak.

Változó telephely a munka törvénykönyvében A hazai dolgozók egyre rugalmasabbak a munkahelyen belüli telephely-változtatás kapcsán, s a cégek is alkalmazottaik érdekei figyelembevételével döntenek az áthelyezésekről -- derült ki lapunk érdeklődése nyomán. Szakszervezeti oldalról ugyanakkor aggályos lehet, hogy a munka törvénykönyvének tervezett módosítása a változó munkahely fogalmának bevezetésével növelné a munkáltató mozgásterét. Munkatársainktól-->