Harmincnégymilliárdos forgalom
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A rendszerváltás után nehéz időszakot élt meg a magyar könyvkiadás -- képviselői egyenesen az ágazat összeomlásától tartottak. A kedvező fordulat 1997-ben következett be, amikor az inflációt meghaladó mértékű forgalomnövekedést értek el. A szakmai tömörülés igazgatója, Zentai Péter László szerint a javulásnak több oka is van. A gazdasági növekedés hatására az emberek több pénzt tudtak kulturális célokra -- és ezen belül is könyvvásárlásra -- fordítani. Életbe léptek bizonyos támogatások is. A felsőoktatásban használt szak- és tudományos könyvek például 600 millió forintos támogatásban részesültek, de kapott segítséget a minőségi könyvkiadás és a pedagógusok szakkönyvvásárlása is. A tankönyvek áfáját eltörölték, ez évtől pedig a könyvtárak visszaigényelhetik az áfát.
Az igazgató szerint ugyanakkor sajnálatos, hogy a felsőoktatási szakkönyvek támogatása az idén 150 millió forintra csökkent. Ha ez nem változik -- a szakma igyekszik lobbizni --, elsorvadhat a magyar nyelvű szakkönyvkiadás, s csak angol nyelvű kiadványok lesznek hozzáférhetők, jóval borsosabb áron.
A tematikai megoszlást tekintve az ismeretterjesztő ágazat vezet, megelőzve a szépirodalmat, a tudományos szakkönyveket, valamint a CD-ROM-ot.
Az idei első félévi eladási adatok stagnálást jeleznek, de Zentai hangsúlyozta, hogy a téli könyvvásár -- gondolva a karácsonyi ajándékozásra -- még lendíthet a forgalmi adatokon. A szociológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy változóban vannak a fogyasztási szokások. Egyre több embernek nyílik lehetősége arra, hogy tartós fogyasztási cikkeit sűrűbben cserélje, s ezért háttérbe szorulhat a könyvvásárlás.
Az MKKE adatai szerint a tavalyi könyvforgalom 33,4 milliárd forint volt, az előző évinél 11,6 százalékkal nagyobb. A piacot meghatározó nyolcvanhat cég ebből 28,6 milliárddal részesedett.
Az elmúlt évben a tulajdonosi és piaci koncentráció tovább erősödött. A piac nyolc legnagyobb, milliárd forint feletti forgalmat lebonyolító cége az éves forgalom 42,4 százalékát produkálta. A magyar könyvkiadás első ötvenöt cége az összforgalom 83,4 százalékát képviseli. Az évente csupán egy-két könyvet gondozó alkalmi kiadók tavaly az összforgalom alig 1,9 százalékát állították elő.
A külföldi tulajdonú cégek magyarországi piaci részesedése tavaly 25,5 százalék volt, s 8,5 milliárd forintot tett ki.
Az igazgató hangsúlyozta, Magyarország EU-csatlakozása után elképzelhető, hogy új külföldi befektetők is megjelennek a magyar piacon.
A forgalom növekedése természetesen kedvez a könyvnyomtatásra szakosodott hazai nyomdáknak is. Több, e profilban is tevékenykedő nyomda azonban panaszkodott, hogy jó néhány kiadó likviditási problémákkal küzd, s nem tudja betartani a fizetési határidőket. A tőkeszegény kiadóknak valóban sokszor gondot jelent, hogy a terjesztőktől -- akik bizományba veszik át a könyveket -- csak sokára jutnak pénzükhöz. A papír- és a nyomdai költségek növekedése miatt az elmúlt években ugyan többszörösére emelkedett a könyvek ára is, de még mindig elmarad a nyugat-európai szinttől.
Nagyító alatt: az életre kelt könyvkiadás A kulturális szférában a könyvkiadás az egyetlen ágazat, amely tisztán piaci viszonyok között működik -- hangsúlyozta Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) igazgatója. Magyarország EU-csatlakozását követően jelentősen nőhet az ágazatban a külföldi befektetők száma. Hargitai Éva-->
