Mercosur: utánajártunk, letaszíthatja-e a boltok polcáról az olcsó brazil csirkemell a kiváló minőségű hazai baromfit
Nincs reális esély arra, hogy a brazil csirkemell tömegesen megjelenjen a magyarországi boltok polcain – mondta lapunknak Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője.
A közgazdász felhívta a figyelmet, hogy az onnan érkező baromfihús jellemzően nem közvetlenül a lakossági kiskereskedelembe kerül, hanem elsősorban a HoReCa-szektorban – éttermekben, munkahelyi étkeztetésben, menzákon – jelenik meg, illetve nagykereskedelmi csatornákon keresztül hasznosul. Úgy véli, az iskolai vagy intézményi étkeztetésben az alapanyag-minőség miatt eleve kizárt a szerepe, a közvetlen fogyasztói piacon pedig a vásárlók döntő többsége nem fog találkozni vele.
Hangsúlyozta: még abban az esetben sem várható tartós piaci sokk, ha a Mercosur-megállapodás nyomán bizonyos mennyiségű dél-amerikai baromfitermék megjelenik az európai piacon. Megítélése szerint ez inkább időszakos, dömpingszerű jelenség lehet, nem pedig folyamatos, egész évet lefedő nyomás. Ez átmenetileg okozhat piaci zavarokat, de önmagában nem alkalmas arra, hogy alapjaiban rendítse meg a magyar vagy európai termelést.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar és az európai feldolgozók egyre tudatosabban alkalmazkodnak a változó piaci környezethez. Az elmúlt években jól látható tendencia, hogy az export egyre nagyobb arányban terelődik a prémium- és speciális piacok felé, ahol a minőség, az állatjóléti szempontok és az eredet számítanak igazán. Ezt nem túlélési kényszerként, hanem tudatos alkalmazkodási stratégiaként értékelte.
A magyar csirke minősége jóval a brazil fölött van – jobban is figyelnek rá
Héjja Csaba szerint a döntő különbség a minőségi és szabályozási feltételekben van. Azoknál a feldolgozóknál – legyen szó magyar vagy nyugat-európai üzemekről –, ahová a hazai csirkehús bekerül, olyan szigorú kritériumok érvényesülnek, amelyeknek még Európában is csak kevés termelő tud megfelelni. Ide tartozik például
- a GMO-mentes takarmányozás,
- a tartási körülmények szabályozása,
- az állatsűrűség korlátozása
- és a folyamatos minőség-ellenőrzés.
Ezeket a követelményeket a kiskereskedelmi láncok és feldolgozók szigorúan ellenőrzik, és amelyik termék nem felel meg, azt egyszerűen nem veszik át. Rámutatott: ez magyarázza azt is, hogy az európai csirkehús előállítása miért drágább a brazilnál, hiszen az uniós termelők olyan állatjóléti és környezetvédelmi intézkedéseket alkalmaznak, amelyek ott nem kötelezőek. Ugyanakkor ezek a magas minőséget igénylő piacok hajlandók megfizetni ezt a többletköltséget, ami hosszú távon védelmet jelenthet
- az európai
- és a magyar
termelők számára – tette hozzá Héjja Csaba.
Kettős mérce: a Mercosur és Ukrajna együtt padlóra küldheti az európai gazdákat – a NAK elnöke csak egyenlő feltételeket akar
Az uniós kereskedelmi megállapodások és az ukrán import egyszerre szorítják sarokba az európai gazdákat – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Papp Zsolt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint kettős mérce érvényesül a mezőgazdaságban, miközben a magyar agrárium egyszerre küzd piaci, támogatási és a klímaváltozás okozta kihívásokkal.
A Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay gazdasági társulása, amely a Európai Unióval egy 700 millió főt felölelő szabadkereskedelmi térség létrehozását célozza. A megállapodás részeként az EU fokozatosan lebontja a vámokat és új kvótákat engedélyez bizonyos agrártermékekre, beleértve a baromfit is, hogy javítsa a kereskedelmi kapcsolatokat a dél-amerikai partnerekkel.
A kereskedelmi paktum keretében évente legfeljebb 180 ezer tonna baromfit engednek be vámmentesen Európába a Mercosur-országokból, ami a jelenlegi EU-baromfitermelés körülbelül 1,3 százalékát teheti ki a teljes fogyasztáshoz viszonyítva.
A baromfihús terén Brazília meghatározó globális szereplő: a világ termelésének mintegy 15 százalékát adja.
