Korábban a beutaztató cégek számára volt pályázati lehetőség, ami mára teljesen megszűnt. Baumann Irén, a Bridge Tours ügyvezető igazgatója szerint a legnagyobb gond a külföldi partnerekkel való kapcsolattartás, a külföldi kiállításokon való megfelelő részvétel. Egy-egy ilyen utat ugyanis nem lehet félmillió forint alatt megúszni, s a partnerek számára megfelelő színvonalú prospektusokat is le kell tenni az asztalra, ami -- a nyomdai árakat ismerve -- szintén tetemes összeg.
Egy 100 millió forint forgalmú beutaztató cég átlagosan 10-15 százalékos árréssel dolgozik, s így 10-15 millió forint tiszta árbevétele keletkezik egy év alatt. Ebből a bér- és fenntartási költségek levonása után megmaradó néhány millióhoz viszonyítva igen jelentős összeg az az egy-két millió forint, amit a fent említett feladatokra ki kell fizetnie.
Az idézett cégvezető úgy véli, hogy a Magyar Turizmus (MT) Rt. jelenlegi, a kisebb vállalkozások számára nem megfelelő gyakorlata a beutaztató cégek piacról való kiszorulásához vezethet. Szükség lenne a csak Magyarországra koncentráló rendezvények nagyobb számú megszervezésére külföldön. Bár az MT Rt. kedvezményes bérleti tarifákkal támogatja a külföldi vásárokon való részvételt, ez a kisebb cégeknek kevés. Még így sem lehet félmillió forint alatt megszervezni egy-egy külföldi megjelenést -- állítja a Tour.East.Tour utazási iroda vezetője, Drégely Ágnes.
Az 1994 óta a piacon lévő Europe Central Budapest ügyvezető igazgatója, Pertik Tamás az alapvető problémát a kedvezőtlen jogi és közgazdasági környezetben látja, s elfogadhatatlannak tartja a turisztikai vállalkozásokat sújtó különadót is.
Az első ránézésre ugyan csak egy-egy cég belügyének tűnhet, hogy miképp tud egy terméket nyereségesen létrehozni és eladni, ám a turizmusban ez nem ilyen egyértelmű. A vendégek ugyanis jelentős részben a programok miatt utaznak el egy-egy helyre, így ha elégtelen az ország programkínálata, akkor az végső esetben a turizmus eredményességét veszélyeztetheti. Pertik Tamás szerint egyébként e negatív tendencia erősödni látszik, hiszen a Széchenyi-tervben is háttérbe szorul a kulturális termékek támogatása. Ez ellentmond annak a törekvésnek, hogy Magyarország a kulturális turizmus egyik keresett országa legyen.
A Malév Air Tours a támogatás hiányát a kongresszusi turizmus területén érzi. Egy-egy jelentős nemzetközi kongresszus elnyeréséhez ugyanis az e piacon tapasztalható erős verseny miatt megjelenésében és tartalmában is színvonalas kiadványokat kell készíteni, amelyek költsége igen magas -- mondta Simon András ügyvezető igazgató. Ilyen jellegű kiadással egy-egy kongresszusszervező vállalatnak évenként többször is számolnia kell. A kongresszusok szervezésének elnyerése nem csak a cég, de az ország, illetve az adott város érdeke is -- emelte ki Simon András.
A Gazdasági Minisztérium (GM) illetékese szerint azonban mindaddig, amíg a parlament nem fogadta el a költségvetést, nem lenne szerencsés a turisztikára szánt összeg felhasználásáról dönteni. Az MT Rt. -- húzták alá a GM-ben -- a lehetőségeihez mérten próbál a kisebb cégek gondjain segíteni: a kiállításokon való részvételnél még az önköltséget sem kéri el a részt vevő cégektől.