Erősödik a "közellenségkép"

Vállalatellenes populizmusnak hívja a szaksajtó azt a jelenséget, ami két-három évtizedes szünet után megint erőre kapott az elmúlt egy-két évben, s ami várhatóan izmosodik a jövőben az óceán mindkét partján.
A Forbes hosszas elemzésben tekintette át a problémakört, különös tekintettel arra, hogy a világ kettőzött figyelemmel vizsgálja: a vállalatokra vonatkozóan mit vált be az új washingtoni adminisztráció a választási ígéreteiből.
Első pontnak itt a gyógyszerek importjáról szóló törvényjavaslat, amit végül is megszavazott a szenátus, és Bill Clinton elnök még novemberben aláírta. Ennek értelmében a nagykereskedők külföldről is behozhatnak gyógyszereket, márpedig nagyon sok európai országban jóval olcsóbb beszerezni ezeket az árucikkeket, mint Amerikában. Ez persze súlyos véráldozatokat hoz majd az amerikai gyógyszerlobbinál, s lefaragja a hatalmas haszonkulcsokat.
A populista mozgalmak és csoportosulások szerint a több mint egy évtizede hízásban lévő amerikai gazdaság főszereplői -- különös tekintettel a hihetetlenül magas profitrátával működő gyógyszeripari, dohányipari és kereskedelmi cégekre -- most könnyebben rákényszeríthetők az engedményekre, mint bármikor az elmúlt évtizedekben.
Vegyük például a dohánycégeket. Eleinte még ők kerültek ki győztesen a nagy egészségügyi perekből, aztán nagyot fordult a kocka, s most ott tartunk, hogy a még nagyobb érvágás elkerülése érdekében 246 milliárd dollárral "támogatják" a központi egészségügyi kiadásokat. A biotechnológiai társaságok korábban egyszerűen lesöpörték az asztalról a Greenpeace aktivistáinak érveit mind Nyugat-Európában, mind pedig az észak-amerikai földrészen. A különböző állat-egészségügyi botrányok, a génkezelt élelmiszerek elleni hatalmas tiltakozás arra késztette őket, hogy hátrább vigyék az agaraikat. Így járt a Monsanto, amely 8,6 milliárd dollárt vesztett tőzsdei értékéből, s a végén annyira meggyengült, hogy sürgősen fuzionálnia kellett a szintén bajba jutott Pharmaciával.
A tíz legnagyobb amerikai gyógyszervállalat esetében körülbelül 120 milliárd dolláros profit forog kockán. Ennyit vagy ennek jelentős részét veszíthetik el, ha az új adminisztráció erős árellenőrzést vezet be, illetve maguk a gyártók kénytelenek lefaragni marketingkiadásaikat és k+f ráfordításaikat. Márciusban újabb megpróbáltatás vár az iparágra, mert a kongresszus megkezdi a gyógyszerek védettségi periódusának megváltoztatásáról szóló vitát. A legújabb elképzelés szerint 20-ról 10 évre mérsékelnék a védettséget, s ez megint csak hátrányosan érintheti a cégeket.
Bizonyos helyzetekben segíthet, ha a gyógyszergyártó pozitív megkülönböztetést alkalmaz és tized- vagy huszadáron adja ugyanazt a pirulát a szegény Afrikában, mint otthon, a gazdag Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban. A jótékonysági akciók, adományok és egyetemi támogatások is javíthatnak valamit a helyzeten, de csak ideig-óráig. Az Amerikában kialakult kép akkor is az marad, hogy ezek a hatalmasok jogtalanul vágnak zsebre milliárdokat -- írja a Forbes, érzékeltetve az elnökválasztási kampányban is kulcshelyet elfoglaló témakör jelentőségét.