Évtizedes mélyponton a cukortermelés
A december vége előtt befejeződött cukorgyártási kampányban az 54 500 hektáron termelt mintegy 2 millió tonna répát fogadta és dolgozta fel a cukoripar hét gyára. Az üzemek 284 ezer tonna cukrot állítottak elő, ami jóval alacsonyabb a vártnál. Koczka Zoltán elmondta, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az előző évekénél kevesebb, országos átlagban hektáronként alig 37 tonna cukorrépa termett (az előző években jóval 40 tonna fölötti átlagokat értek el a gazdaságok). Így a várt 2,7-2,8 millió tonnás összterméstől alaposan elmaradtak.
A betárolt 284 ezer tonna cukor önmagában nem fedezné a hazai felhasználást, importra mégsem szorul az ország. Az évi mintegy 350-360 ezer tonnás fogyasztáshoz ugyanis rendelkezésre áll az előző évek 70-80 ezer tonnás tartaléka.
A cukortermelők az elmúlt évtized(ek)ben mindig biztosították a hazai ellátást. Viszont ha a termelés trendje csökkenő marad, akkor -- tartalékok híján -- a hazai áruval való ellátás labilissá válhat. Ez várhatóan nem következik be -- emelte ki Koczka Zoltán --, véleménye szerint ugyanis a cukoripari társaságok már erre az évre megpróbálkoznak nagyobb mennyiségű répára szerződni. Ez annyit jelent, hogy a piac biztonsága érdekében elsősorban nem területnövelést, hanem a jobb minőségű, termőképesebb fajták vetését, illetve az intenzívebb öntözéses gazdálkodást ösztönzik.
A hazai cukor 35-36 százalékát előállító Magyar Cukor (MC) Rt.-nél kérdésünkre elmondták: a kampány alatt betárolt mintegy 100 ezer tonna cukor a saját tartalékkal együtt elég lesz arra, hogy minden korábbi kereskedelmi partnerük, illetve az élelmiszer-ipari feldolgozók igényeit kielégítsék. Tóth Zoltán, az MC kereskedelmi cégének, az Agrana Magyarország Kft.-nek az ügyvezető igazgatója szerint túl vannak az idei üzletkötések jelentős részén. Piaci pozícióikat sikerül megőrizni, noha az utóbbi hetekben kénytelenek voltak a gyártói áremeléseket bejelenteni. Az értékesítési árakban -- amelyekben a kereskedelmi cégekkel és az ipari felhasználókkal való alkuk eredményei is tükröződnek -- átlagosan 13-14 százalék körüli növekedést sikerült elérniük. Tóth Zoltán szerint a szóródások ellenére az értékesítési árak nem fedezik a gyártók és a nyersanyagtermelők költségnövekedését. Azok ugyanis nem valamivel infláció, hanem jóval 20 százalék fölöttiek.
