Kenneth Starr-ral nézhet szembe a Microsoft

Az egyik amerikai bíróság múlt pénteken 38, magánszemélyek által a Microsoft ellen beadott keresetet utasított el -- derül ki hírügynökségi jelentésekből. A keresetekben a vevők azzal vádolták a céget, hogy az alaptalanul drágán árulta Windows operációs rendszerét. A J. Frederick Motz vezette bíróság döntését egy 1977-es precedensre alapozta, amely szerint csak a Microsofttól közvetlenül vásárlók élhetnek antitrösztvádas kártérítési igénnyel. Jelen esetben azonban a magánszemélyek, akik a pereket indították, a Windows rendszert számítógépeikkel együtt azok gyártóitól, többek között a Compaq Computertől, illetve a Dell Computertől vették. A pénteken elutasított 38 kereset az összesen 64, magánszemélyek által a Microsoft ellen indított és Motz bíró vezetésével tárgyalt peres eljárás között volt. A fennmaradó 26 ügyből ötöt a bíróság azért utasított el, mert a kereseteket külföldi felperesek (két nagy-britanniai, két görög és egy svájci) nyújtották be, akikre nem vonatkoznak az amerikai trösztellenes törvények. A maradék mintegy két tucat ügy kapcsán 15 esetben várhatóan kártérítést/jóvátételt elrendelő ítélet születik majd, ami a Microsoftnak több tíz millió dolláros ráfordítást jelenthet. Megközelítőleg ennyibe kerülne ugyanis a cég Internet Explorer böngészőprogramjának a Windows operációs rendszertől való függetlenítése. A fent részletezett pereken túl az Egyesült Államok területén a Microsoft ellen ez idáig több mint 130 eljárást kezdeményeztek.
A magánszemélyek által indított pereken kívül a Microsoftnak más jellegű ítéletekben hozott kötelezettségeinek is eleget kell tennie. Az amerikai igazságügyi minisztérium a cég ellen pert indító államokkal együtt pénteki beadványában arra kérte a fellebbviteli bíróságot, hogy hagyja helyben az elsőfokú ítéletet. Ezt az ítéletet 2000 júniusában Thomas Penfield Jackson bíró hozta, elrendelve a vállalat két részre darabolását. A bíróság úgy találta ugyanis, hogy a Microsoft megsértette az antitröszttörvényt, ezért -- hogy ez többet ne fordulhasson elő -- rendelte el a kettéosztást. A pénteki beadványban szerepel, hogy a Microsoft piaci erőfölényét arra használta fel, hogy fenntartsa, illetve kiterjessze monopolhelyzetét, ami a monopolizáció klasszikus esete, ezért az elsőfokú bíróság döntése helyes volt, így indokolt és mielőbb szükséges lenne a fellebbviteli bíróság jóváhagyása is. A beadványt egy másik ügyvéddel közösen Kenneth Starr készítette elő, akit a Microsoft versenytársait tömörítő Procomp nevű szervezet bízott meg az antitrösztperben a kormány ügyének támogatásával. Kenneth Starr korábban a jelenlegi ügyet tárgyaló fellebbviteli bíróságon dolgozott, majd 1999-ben Clinton elnök Whitewater- és Lewinsky-botrányainak ügyészeként vált ismertté. A Procomp tagjai között olyan cégek találhatók, mint az AOL Time Warner, a Sun Microsystems és az Oracle.