Telítődik a hipermarketpiac

Az üzletszám növekedésének határa egy itthon is érvényes nyugat-európai aranyszabállyal állapítható meg, amely szerint általában 100 ezer lakosra juthat egy hipermarket -. vagy bevásárlóközpont.
Így Magyarország a két kereskedelmi csatornából elvileg összesen 100 üzletnek adhat otthont úgy, hogy azok kényelmesen megéljenek. Jelenleg csak bevásárlóközpontból 53 működik, azonban további 67 építésének konkrét tervei ismeretesek a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége számára.
Ha a közeljövő összesen 120 bevásárlóközpontjához hozzáadjuk a meglévő 32 és ismeretlen számú további hipermarketet, továbbá valamilyen módon tekintetbe vesszük a legalább 50 Cash & Carry áruház szerepét a háztartások napi cikkeinek beszerzéseinél, akkor jelentős túlkínálat várható a nagy eladóterekből.
Amíg egy magyar háziasszony 1999-ben hetenként átlagosan 0,6-szer vásárolt hipermarketben, addig 2000-ben már 1,0-szer. Legnagyobb arányban mosóport és tisztítószereket, konzervet és alapvető élelmiszereket, testápolási készítményeket, mélyhűtött termékeket és szénsavas üdítőitalokat szereznek be a hazai háztartások a hipermarketekben.
A hasonló versenyhelyzet ellenére azonban a piackutatás külön kezeli a hipermarketet és a bevásárlóközpontot. Utóbbi ugyanis sok, különböző profilú bolt együttese, amelyben kiemelkedik a ruházati és szórakoztatóelektronikai cikkek kínálata. A profilhoz feltétlenül hozzátartozó szupermarket a multiplex mozival együtt a mágnes szerepét játssza, amely odavonzza a látogatókat.
A hipermarket viszont a piackutatási szempontból kiemelkedő gyorsan forgó fogyasztási cikkek fontos támaszpontja. Franciaországból indult azzal a céllal, hogy minél nagyobb tömegű árut minél gyorsabban juttasson el a fogyasztókhoz. Hipermarketben a magyar háztartások 56 százaléka vásárolt legalább egyszer az év első nyolc hónapja során. A bolttípus megválasztása azonban nem csak szándék kérdése, hanem az elérhetőségé is. Amíg ugyanis a Budaörs--Törökbálint térségben a három hipermarket piaci vonzáskörzete szinte teljesen átfedi egymást, addig a Szentesen, Baján vagy Nagykanizsán és környékén lakók csak homályos célcsoportjai az 50-100 kilométerre található legközelebbi hipermarketeknek.
A magyar háztartások a múlt év első kétharmadában a hipermarketekben majdnem 117 milliárd forintot költöttek el. Ebben az időszakban az FMCG-forgalomból 13 százalékkal részesedtek, míg az egy évvel korábbi hasonló időszakban még csak 8 százalék jutott rájuk.
A vásárlások száma a többi bolttípushoz hasonlóan a hipermarketekben pénteken a legnagyobb. Utána a szombat és csütörtök, majd a szerda, kedd és hétfő következik. Értékben a szombat majdnem olyan erős, mint a péntek.
Napszakok szerint a hipermarketekben oszlik meg legegyenletesebben a vásárlások gyakorisága is, értéke is. A csúcsidő reggel nyolctól tizenkettőig tart, amikor a bevétel 38 százalékát érik el. Déltől négyig, majd négytől este nyolcig a forgalom 27-27 százaléka realizálódik. Figyelemre méltó, hogy az összes bolttípus közül a hipermarketben a legerősebb a 16--20 óra közti időszak.
Szintén kiemelkednek a hipermarketek azzal, hogy egyedül náluk számottevő a kártyával fizetők aránya, mivel eléri a 9 százalékot. Sőt, forintban 18 százalék jut a kártyás fizetésekre.