Bajban a bolgár és a román légicég

A Malévhoz hasonló kényszerszünetet élt át a napokban a Balkan Airlines, mert izraeli többségi tulajdonosa, a Zeevi Holding 230 millió dolláros kártérítést indított a bolgár állam ellen a privatizáció megsértésére hivatkozva. Panaszai szerint a szófiai kormány nem őrizte meg a Balkan státusát mint nemzeti légitársaságét, eltitkolta több millió dolláros fizetési kötelezettségét, és az eladás után többször emelte a viteldíjakat. A bolgár privatizációs ügynökség vezetője szerint viszont a konzorcium a támadással a kormány büntetőintézkedéseit próbálja meg kivédeni, ugyanis március 31-e után számon kérhetik rajta a privatizációs szerződés teljesítését. Másfél éve ugyanis 150 ezer dollárért vette meg a légitársaság 75 százalékát és annak 120 millió dolláros adósságát. Ezután a Balkan 50 útvonalából csak 12-t hagyott meg, legtöbb gépét eladta, és 3 ezer alkalmazottjából ezret az utcára tett.
Még nem tart gépei földre kényszerülésénél a román Tarom, de sorsa nagyban függ az államtól várt segítségtől. A kormány néhány hete ugyan kilátásba helyezett 300 milliárd lej (11 millió dollár) államilag garantált hitelt, de a szakértők ettől nem remélnek sokat. A jóváhagyott átalakítási tervtől egyébként -- egész véletlenül -- éppen a hitelnek megfelelő összeg megtakarítását várják el. Mint minden hasonló tűzoltásnál, csökkentik a járatok számát, megválnak a veszteséges hosszú távú járatoktól, s elbocsátják az alkalmazottak 10-15 százalékát.
A Tarom az elmúlt három évben 160 millió, tavaly csaknem 50 millió dollár veszteséget szenvedett el. Nem tudta "kigazdálkodni" az üzemanyagköltségeket, s mivel elszámolásának javát euróban vezeti, annak rossz szereplése is gátolta fejlődését.
Kissé magára talált viszont az orosz Aeroflot. Belföldön 250 céggel versenyez, a külpiacon pedig legalább tartania kell magát, különösen a tengerentúli járatoknál. Eredményei halvány javulására utal, hogy nemrég ajánlatott tett az ír Virgin Express szuperolcsó légitársaságra. A valamivel kevesebb mint tízmillió dollárt érő cég "hátsó ajtó" lehet az oroszoknak az európai regionális piac felé. A stabilizáció jelként fogható még fel, hogy közeledik 30 A320-as gép megvásárlása szándéknyilatkozatának aláírása.
A légipiac tavalyi és tavalyelőtti fejleményei nem hagyták érintetlenül az Aeroflotot sem. Tavaly tavasszal még legalább 30 millió dolláros nyereséget reméltek 2000-re, az ősszel már ennek csak a felét, a napokban pedig "igen szerény profitról" számoltak be. Emögött az üzemanyagár megugrása állhat, mivel a flotta zömét elaggott járművek teszik ki.
A társaság a vállalati részvények 20 százalékának megfelelő mennyiségű globális letéti igazolást (GDR) bocsátott ki a Deutsche Bankkal. A kezdeti, tőzsdén kívüli adásvétel után februártól a londoni és frankfurti értéktőzsdén is forgalmazzák a részvényeit. Így elkerülhetik a sok más államhoz hasonlóan Oroszországban is érvényes rendelkezést, hogy részvények nem vihetők ki külföldre, még dematerializált formában sem. Az Aeroflot-részvények tehát Oroszországban maradnak, de a külföldi GDR-tulajdonosok mégis úgy szavazhatnak és kaphatnak osztalékot, mintha részvényesek lennének.
Csak két légitársaság vitézkedik a kelet-közép-európai térségben: a cseh CSA és a lengyel LOT. Tavaly mindkettő jelentősen növelte nyereségét, s utat kereshetett a maga választotta nemzetközi légiszövetség felé.
Az előzetes adatok szerint a CSA az 1999-es 37 millió után tavaly 560 millió korona nettó nyereséget ért el, bevétele 13,5 milliárdról 17 milliárd koronára nőtt. 2000-ben 2,461 millió utast szállított, két éve 2,064 milliót. Helykihasználása 65,8 százalékról 70,4-re nőtt. Bővült a teherforgalma is: 13,004 millió tonnáról 16,6 millióra. Még a légi közlekedés általános válságának kezdete előtt dűlőre jutottak a kiválasztandó szövetség ügyében -- az Air France-kapcsolat felmelegítése mellett döntöttek. A CSA májustól formálisan is tagja a SkyTeamnek, és nem kizárt, hogy a franciák, továbbá a szintén idetartozó Delta is részt szerez a cégből.
A LOT 2000-ben 49,7 millió zloty adózatlan nyereséget ért el az előző évi 3,6 millió után. Tavaly 2,79 millió utast szállított, 7,2 százalékkal többet, mint az előző évben. A társaság szerint a forgalomnövekmény a nyolc Embraer ERJ--145-ös és a három Boeing--737-es gép üzembe helyezésének köszönhető, a szakértők szerint inkább a Swissair-kapcsolatnak (37,6 százalékos svájci tulajdonrész, tagság a Qualiflyer szövetségben).
A vállalat összbevétele tavaly 3,736 milliárd zlotyra nőtt az 1999-es 2,649 milliárdról. Privatizációja folytatásáról és részvényei tőzsdére viteléről februárban döntenek. Eladása 1999-ben kezdődött. Ekkor a svájci SAirGroup, a Swissair tulajdonosa vette meg 33,7 millió dollárért a lengyel kincstárügyi minisztériumtól a társaság 10 százalékát. Az akkori kötelezettségvállalalás értelmében tőkeemelést hajott végre, így részesedése 37,6 százalékra emelkedett. Jelenleg a LOT 52 százaléka a kincstár, 37,6 százaléka a SAirGroup, 10,4 százaléka a dolgozók tulajdonában van.