Fúzióvizsgálat tízmillióért

A február 5-én hatályba lépett módosításból a piac szereplőit leginkább a törvény anyagi-jogi és eljárási szabályozásának megváltozása érinti -- nyilatkozott lapunknak Terták Ádám, az Ernst & Young magyarországi igazgatója. E területen -- elmondása szerint -- jelentős változtatás a vállalati összefonódások ügyében történt, az új jogszabály ugyanis kimondja: irányításszerzésnek minősül az is, ha az egyik vállalat befolyásolja a másik döntéseit. Ennek az adott esetben való értelmezhetősége és bizonyíthatósága nyilván nehézségeket vet föl, de a változtatás kétségtelenül megteremti a piac hatékonyabb ellenőrzése lehetőségét.
Az eljárási szabályok módosításánál is a jogharmonizációs törekvés vált érezhetővé. Az Európai Unió versenyhatóságának szerepét betöltő Európai Bizottság (EB) mintájára a magyar versenyhivatal is aktívabb szerepet kapott, vizsgálati jogköre szélesedett. A hivatal saját kezdeményezésre, a hetvenkét órán belül meghozott bírói határozat tudatában előzetes bejelentés nélkül szemlét tarthat az adott vállalatnál, és a kívánt iratokról másolatokat is készíthet. A piac szereplői úgy gondolják, a versenyhivatal a jövőben élni is kíván a törvény adta aktívabb szereppel, és a kellő tájékozódást biztosító ágazati vizsgálatokra is sor kerülhet. Mint Csikai Attila, a Köves Clifford Johns ügyvédi iroda képviselője elmondta, ez utóbbi az Európai Unióban leginkább az autóiparban vált ismertté, Magyarországon pedig feltehetően a távközlési cégeket és a bankokat érintheti. Az intézkedés nyomán feltehetően megszaporodnak az üzleti titokként kezelt dokumentumok a vállalatoknál.
Érdekes különbség azonban, hogy a magyar gyakorlattal ellentétben az unió országaiban az EB-nek nem áll jogában vizsgálni a vállalat levelezését jogi képviselőivel. Magyarországon viszont -- az említett módon -- bírói határozathoz van kötve a vizsgálat. Ez azonban a 72 órás átfutási időt és az érintettek szűk körét figyelembe véve akár a rajtaütés sikerét is veszélyeztetheti.
Változtak a határidők is. A korábbi 90 helyett most már a döntés akár 120 napig is halasztódhat. Mivel a nemzetközi egyesüléseket minden érintett ország versenyhatóságának jóvá kell hagynia, fokozottan hátrányos lehet a magyar szabályok késlekedést lehetővé tevő változtatása, jóllehet az eddigi gyakorlat gyors és körültekintő versenyhatósági ügyintézést mutat. Ezzel párhuzamosan feltűnően nőtt az eljárási díj összege. Nem egyértelmű ügyeknél ugyanis a kérvényező a korábbi félmillió helyett 10 millió forintot köteles fizetni.
A szakma szerint a jelenlegi magyar versenyjogi szabályozás már EU-konform, bár apróbb eltérések még adódnak. Csikai Attila szerint az EB például a jogszabály megjelenése előtt vagy azzal egyidejűleg hozzáférhetővé teszi az értelmezését is, amelyet a korábbiakban, az érintett vállalatokkal folytatott széles körű tanácskozás során alakított ki. Ehhez részben hasonlít a magyar versenyhivatal közleménykiadási jogosultsága is. Közleményei jogilag szintén nem kötelezőek, azonban az adott határozatok magyarázatai sokban segíthetik a jogbiztonság kialakulását. Továbbá az uniós versenyszabályok fúziókontroll esetén a széles nyilvánosság számára lehetővé teszik, hogy véleményt nyilvánítson, amivel a versenytársak legtöbbször élnek is, segítve a döntések megalapozottságát és elfogadottságát -- tette hozzá Csikai Attila. Az uniós versenyszabályozás új elemeként jelentkezik az az Amerikából származó gyakorlat is, amely mentesíti a kartellmegállapodások azon szereplőjét a büntetés alól, amelyik a jogszabályellenes együttműködésről szóló bizonyítékokkal először áll elő -- mondta Terták Ádám.
Jelenleg tehát korszerűnek mondható a hazai versenyjogi szabályozás, de a piaci fejlődés, illetve változás időről időre alkalmazkodást kíván.