Ez a lehető legrosszabb jel: Amerika útnak indítja a világ legnagyobb hadihajóját, a célpont egyértelmű – videón az USS Gerard R. Ford
Az Egyesült Államok újabb repülőgép-hordozót vezényel a Közel-Keletre, miközben Donald Trump kemény hangú üzenetet küldött Iránnak az atomprogram miatt. A lépés egyértelmű nyomásgyakorlás, miután az ománi tárgyalások nem hoztak áttörést, a kérdés pedig most az, hogy vajon kirobban-e a háború Washington és Teherán között.
Az Egyesült Államokból pénteken útnak indult a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó, valamint csapásmérő kísérete a Közel-Keletre, ahol a már hetek óta Irán partjainál tartózkodó USS Abraham Lincolnhoz és az amerikai haditengerészet más hajóihoz fog csatlakozni.
A döntést Donald Trump amerikai elnök jelentette be, aki egyértelművé tette, hogy a lépéssel további nyomást akar helyezni Teheránra.
A második hordozó bevetése közvetlenül azután történt, hogy Trump súlyos megtorlással fenyegette meg Iránt, ha az nem köt megállapodást Washingtonnal atomprogramja ügyében. Az amerikai elnök egy hónapos időtávot említett, és gyors egyezséget sürgetett.
Venezuela után a Közel-Keletre megy a USS Gerald R. Ford
A Ford eredetileg a Karib-térségben teljesített szolgálatot 2025 októbere óta. A térségben akkor az Egyesült Államok jelentős katonai erőt vont össze egy akció előtt, amelynek során elfogták a venezuelai diktátort, Nicolás Madurót. A hordozó 2025 júniusában hagyta el az amerikai vizeket, bevetését már egyszer meghosszabbították, annak ellenére, hogy a legénység márciusi hazatérésre számított.
A mostani átcsoportosítás hátterében az iráni nukleáris program áll. Amerikai és iráni képviselők a múlt héten Ománban tárgyaltak, de áttörés nem született.
Atomkáosz a Közel-Keleten: ha megbukik az iráni rezsim, kezdetét veszi a nukleáris rémálom – elkerülhetetlen a katonai beavatkozás?
Több száz kiló dúsított urán és működő reaktorok maradhatnak őrizetlenül egy országban, amelynek jövője még a levegőben lóg. Ha az iráni rezsim megbukik, a nukleáris létesítmények és potenciális fegyverek sorsa percek alatt globális biztonsági kérdéssé válhat.
Trump első elnöki ciklusában, 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat abból a megállapodásból, amely korlátozta volna Irán urándúsítását a szankciók enyhítéséért cserébe. A helyzet azóta sokkal bonyolultabb lett:
- bár Teherán továbbra is azt állítja, nukleáris programja azóta békés célú;,
- a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tavalyi becslése szerint az ország jóval a polgári felhasználáshoz szükséges szint fölött dúsít uránt.
A feszültséget tovább növelte, hogy az Egyesült Államok tavaly júniusban iráni nukleáris létesítményeket bombázott Izrael és Irán 12 napos háborúja idején.
Trump akkor azt állította, hogy a csapások „teljesen és maradéktalanul megsemmisítették” a kulcsfontosságú dúsító létesítményeket, ezt azonban független forrás nem erősítette meg. Irán a támadások után felfüggesztette együttműködését a nemzetközi atomenergia-felügyelettel. Közben több öböl menti arab állam arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges amerikai katonai akció könnyen regionális konfliktussá szélesedhet.
A két amerikai hordozó egyidejű jelenléte az Arab-tengeren ritka lépés, így egyszerre katonai és politikai üzenet is: Washington továbbra is kész tárgyalni, de készen áll az erő alkalmazására is, ha nem születik gyors megállapodás.
Bekövetkezett: megérkezett Iránhoz a rettegett amerikai haderő, most kell nagyon észnél lenni – elszabadulhat a pokol
A térségben az elmúlt hetekben nőtt a feszültség a tüntetések és az amerikai fenyegetések miatt. Az amerikai haditengerészet kiterjesztette jelenlétét a Közel-Keleten, miközben Donald Trump elnök további katonai eszközöket helyezett készenlétbe Irán ellen.
