Félelmetes tervet árultak el: jöhet az európai atombombaprogram, a németek és a franciák már szövetkeznek – új szintre ért az uniós fegyverkezés
Már ismert és szinte megszokott az évtizedekig horrornak számító gondolat, hogy Németország a kontinens legerősebb konvencionális hadseregét építené fel. Friedrich Merz kancellár csütörtökön ehhez képest is szintet lépett az éves müncheni biztonsági konferencián, az atomfegyvereket felemlítve. Egyben nekiment a Donald Trump irányította Egyesült Államoknak, visszavágva az amerikai alelnök egy évvel ezelőtt ugyanitt elmondott, általános megrökönyödést okozó beszédéért. Beszéde témája érdekfeszítő, Európa körbeért: manapság mindenki újra kíváncsi rá, mire mennek a német fegyverek.
J. D. Vance tavaly, hetekkel hivatalba kerülése után a szólásszabadság és a népakarat eltiprását és a migráció támogatását vetette az uniós vezetők szemére, és azt hangoztatta, hogy lassan nagyobb veszélyt jelentenek a kontinensre, mint Oroszország vagy Kína.
Afféle új határozottságra gondolt-e, amilyent a német kormányfő egy évre rá tanúsít Münchenben, talán majd megtudjuk.
Mindenesetre azóta
- hatalomra került Friedrich Merz,
- Trump sürgetésére katonai kiadásaik felpörgetését vállalták el az európai NATO-tagok,
- és a németekkel az élen nagyszabású háborús készülődésbe fogtak.
Német fegyverek és Merz kancellár: ide nekünk az atomot is
Az idei konferencián Merz merőben más hangot ütött meg, mint a háborús vereségük után évtizedekig elképesztően jámbor és bűntudatos németek. Folytatva, amit már tavaly elkezdett, ugyanakkor új szintre lépve.
A Spiegel beszámolója szerint megerősítette szándékát, hogy a Bundeswehrt „Európa legerősebb hagyományos hadseregévé” tegye „a lehető legrövidebb időn belül”, egy olyan hadsereggé, „amely szükség esetén megállja a helyét”.
Ennek érdekében tömegével rendeltek haditechnikai eszközt, légvédelmi rendszereket, nagy hatótávolságú fegyvereket és műholdas technológiát. „Újjáélesztjük a védelmi iparunkat” – lelkesedett Merz, megemlítve az új, egyelőre önkéntes katonai szolgálatot is: „Szükség esetén ennek megfelelően módosítunk.”
Itt jött az újdonság, amibe sokan beleremeghetnek Európában még azok is, akiket a német újrafegyverkezés eddig nem rémített meg.
A kancellár a nukleáris elrettentés újragondolását is szóba hozza. Amit mondott – ez a sokat látott német lap értékelése – úgy hangzott, mintha nem akarna teljes mértékben az Európában tárolt amerikai atomfegyverekre támaszkodni. Merz így fogalmazott:
Megkezdtem a tárgyalásokat Emmanuel Macron francia elnökkel az európai nukleáris elrettentésről.
Nukleáris elrettentés: nem tudtuk meg, mi készül
Ezt már mi tesszük hozzá: nehéz megfejteni, hogy ez mit jelent.
Annyit azonban biztosan, hogy valamiféle minőségi változásról kell, hogy legyen szó. Ami atomfegyverek előállításánál, vagy/és ide-odahelyezgetésénél nagyon mást nem jelenthet. A létező francia atomfegyverek száma és helye adott, és tudjuk róla, hogy messze nem összemérhető a léptékkel nagyobb orosz haderővel.
Valaminek tehát változnia kell.
Ha még mellétesszük, hogy Európa eddig amerikai atomvédernyő alatt állt, az amerikaiaknak azonban ugyanebben a beszédben Merz nekitámadt, még inkább gondolkodóba esünk.
Maga Merz is érezhette, hogy amerre indult, attól összeborzonghatnak a két világháborúra emlékező európaiak – ezt már megint a Spiegel mondja. A kancellár így próbálta megnyugtatni a partnereket:
A nagyhatalmi politika Európában nem opció Németország számára. Partnerségen alapuló vezetés: igen. Hegemón törekvések: nem.
Mindezzel egy nappal azután nyugtatott – ez megint saját hátterünk–, hogy kiderült: az Európai Parlament feljelentésére – ahol az európai szuperelnöki poszt létrehozását felvető német Manfred Weber a legerősebb párt vezetője – az Európai Unió Bírósága 10 milliárd eurót készül visszaszedni. Attól a Magyarországtól, amely többször szembekerült politikai döntések során Merzzel, Weberrel és a szintén német Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel, és még szavazati jogának megvonásával is fenyegetik.
Csak semmi hegemónia, de duma helyett erő kell – ezt fejtse meg Európa
Hegemón törekvések: nem – mondta Merz. Az erő felmutatása azonban több más vonatkozásban is előkerült beszédében. „Európának globális politikai erővé kell válnia” – sürgette.
A Spiegel szerint beszédének ez a része láthatóan tetszik a kancellárnak. Kissé eltér a kéziratától, hozzátesz még néhány szót, mintha egy kicsit tovább akarná élvezni a pillanatot:
Ha az erejéhez mérjük, Németország külpolitikájának az elmúlt évtizedekben – fogalmazzunk így – normatív többlete volt
– mondta, majd arról beszélt (és ezzel a résszel vélhetően sokan egyetértenek a világban, akiknek csak halvány emlékük van Annalena Baerbockról): elődei külpolitikájában túl sok volt a beszéd, túl sok a moralizálás.
A legjobb szándékkal bírálták a nemzetközi rend megsértését szerte a világon. Gyakran figyelmeztettek, követeltek és rendreutasítottak.
De a korábbi kormányokat aligha zavarta, hogy nem rendelkeztek a szükséges erőforrásokkal elképzeléseik globális érvényesítéséhez. Merz „a törekvések és a lehetőségek közötti szakadékról” beszél, amelyet be kíván zárni. Tiszta beszéd: ha nem elég a szidás, toldd meg egy kis erővel.
De akkor mit kezd Amerikával?
Vége már a közös értékeknek, most más alapon tárgyalunk
Merz az Egyesült Államokkal kapcsolatban is új lapot nyitna. Nem ellenséges viszonyról beszélt, hanem „újfajta transzatlanti partnerségről”, ami kevésbé a közös értékekről szól, mint pragmatikusan a közös érdekekről. Előbbiekről Vance-nek visszavágva kifejtette többek közt – egyébként hosszasan moralizálva –, hogy Trump MAGA (tedd újra naggyá Amerikát) mozgalmának kulturális háborúja „nem mi vagyunk”.
Az autokráciáknak követőik lehetnek, a demokráciáknak partnereik és szövetségeseik
– mondta. (Spiegel-jegyzet: Trump és én egyenlőkként találkozunk. VG-jegyzet: lehetne ezt magyar viszonylatban is?)
Miként pótolnák ki a moralizálást erővel a németek, ezt nem bontotta ki Merz a fegyverkezési tervek ecsetelésén felül (Európában pont attól tartanak, hogy megteszik). Szavainak első komoly tesztje az amerikai viszonylatban nincs is messze: március elején Washingtonba látogat.
