Csak most jöttek rá a románok, mennyit fizetnek a gázért: teljesen átverték őket, megmutatták nekik a nettó árakat – "Ez egy ördögi kör"
Újabb tragédiáról rántották le a leplet Romániában: bár a gázár euróban nem tűnik extrémnek, jövedelemhez mérten viszont az egyik legmagasabb az unióban, az ország energiaválsága pedig lassan akkora méretűre nő, hogy még a tehetősebb háztartások is bele fognak rokkanni az energiaárakba – írta a Maszol.
A kutatást Dumitru Chisalila, az Intelligensenergia-egyesület elnöke mutatta be, aki már az elemzés legelején rávilágított, hogy mennyire abszurd a helyzet az ország energiapiacán:
Románia az Európai Unió egyik legnagyobb földgáztermelője, mégis az egyik legmagasabb tényleges költséggel szembesülnek a fogyasztói.
Az elemzés a földgáz nettó árát vizsgálta, adók, jövedéki terhek, szállítási, elosztási és tárolási díjak nélkül. A számításokat vásárlóerő-paritáson (PPP) korrigálták, hogy kiderüljön, mekkora valós gazdasági erőfeszítést jelent az ár a háztartásoknak.
Európai sereghajtó lett Romániából
Nyugat-Európában a PPP-alapú gázár jellemzően a 0,03–0,035 euró per kilowattóra sávban mozog. Németország, Hollandia, Franciaország és Ausztria ebbe a tartományba tartozik. A különbségek mérsékeltek, a költség kiszámítható.
Kelet- és Délkelet-Európában viszont 0,055-0,063 euró per kilowattóra PPP közötti értékek jellemzők. Bulgária, Lengyelország és a balti államok mellett Románia is ebbe a sávba esik. A román adat megközelíti a 0,055 euró per kilowattórát, ami közel kétszerese a nyugati szintnek.
A szakértők szerint azonban a torzulás nem a vámokból vagy a rendkívüli adóterhekből fakad:
- egyrészt alacsony a piaci likviditás, azaz kevés a tranzakció és kicsi a volumen,
- másrészt az infrastruktúra kihasználtsága is gyenge, részben a túlméretezett beruházások miatt,
- ezzel párhuzamosan pedig a teljes ellátási láncban magas fix költségek halmozódnak fel.
A földgáztárolással is gondok vannak, amely az energiabiztonság miatt szükséges, de további fix terheket jelent. A viszonylag magas kereskedelmi árrés sem feltétlenül extraprofit, hanem az alacsony forgalom következménye. A nominálisan nem kirívó adóteher vásárlóerőn mérve már súlyos gazdasági erőfeszítést jelent.
Az elemzés egy önmagát erősítő spirált ír le: a hatékonysághiány alacsony likviditást eredményez, ez magas egységköltséget és végső árat hoz, a drágulás visszafogja a fogyasztást, ami tovább rontja a likviditást – és újra emeli az egységköltséget.
Chisalita szerint Romániában a magas gázár a piac szerkezetének következménye, és minden olyan adminisztratív beavatkozás, amely nem a gazdasági hatékonyság javítását célozza, csupán a veszteségek újraelosztását jelenti, miközben hosszabb távon tovább növeli a költségeket.
A számok alapján az „olcsó gáz” narratíva nem állja meg a helyét. Vásárlóerőn mérve a román fogyasztók az unió egyik legnagyobb terhét viselik.
Lehet készülni a határon, Magyarországra indulhatnak a románok: elszabadultak odaát az üzemanyagárak – csak így kapták meg az uniós pénzeket
Szinte napról napra romlik az életszínvonal Romániában, ahol az év eleje óta sokadszor emelték az üzemanyagárat a benzinkutakon. A korábbi bezzegország az előző kormányok felelőtlenségéből és fiskális alkoholizmusából igyekszik kijózanodni, s a népszerűtlen intézkedések árát természetesen a lakossággal fizettetik meg. A megszorításokban Brüsszel is oroszlánrészt vállalt, ugyanis ha nem hajtja végre Bukarest az adóemeléseket, elbukhatja az uniós forrásokat.
