Álnéven terjeszkedő orosz cégek

Oroszország energetikai óriásvállalatai további és jelentősebb terjeszkedést terveznek, elsősorban Európában és az USA-ban. Az orosz társaságoknak már elég pénzük van a bővítéshez, ám nem lesz könnyű dolguk a Reuters által idézett fejlődő piaci szakértő szerint. Kelet-Európa országaiban ugyanis az orosz "terjeszkedés" még mindig ellenérzéseket támaszt: Lengyel- és Csehországban egyenesen kizárták az orosz olajvállalatokat az iparág privatizációjából.
Magyarországon leginkább a BorsodChemben történő részesedésszerzés miatt vált központi témává a Gazprom terjeszkedése, de -- mint ismert -- a cég magyarországi gázügyeit a Mol Rt.-vel közös Panrusgáz Rt. intézi. A Jukosz neve fő olajellátónkként vált ismertté, a Lukoilé pedig a közeli napokban annak kapcsán merült fel, hogy az orosz cég megvenné a Magyarországon is jelen lévő Avanti benzinkúthálózatot.
A Lukoil, Oroszország legnagyobb olajvállalata egyébként az USA-ban már működtet egy 1300 benzinkútból álló hálózatot, s szemet vetett egy amerikai finomítóra, valamint több kanadai és mexikói kiskereskedelmi hálózatra is. "Mind hatalmas tartalékaink, mind növekvő nyersanyagtermelésünk lehetővé és szükségessé teszi számunkra, hogy Európa és az USA felé is bővítsük hálózatunkat. Többé nem függhetünk a nyersanyagexporttól" -- jelentette ki Ralif Szafin, a Lukoil Europe vezetője.
A társaság egyébként az osztrák Avanti említett megvásárlása mellett bekebelezné a jugoszláviai Novi Sad finomítót, de más bulgáriai, romániai és ukrajnai egységeket is.
Az Avanti megvásárlásával egyszeriben 2-2,5 százalékos piaci részesedést szerezne a magyarországi üzemanyag-kiskereskedelemben. Az osztrák társaságnak korábban 6 százalék körüli hazai részesedése volt, de a piac növekedését nem követte. Hegyi Dezső, az Avanti magyarországi igazgatója azonban érdeklődésünkre határozottan kijelentette, nincs szó a társaság kivonulásáról. Megfigyelők szerint viszont a piaci részesedés növelését célzó beruházásokkal nyilvánvalóan megvárja a társaság a Lukoillal folyó tárgyalások végét, hiszen a tőkeháttér jelentős bővülése lökést adhat a hálózatbővítésnek is.
A már említett gázipari mamutvállalat, a Gazprom is nagyszabású terveket dédelget: a hozzá tartozó Itera nevű kereskedőcég nemrég megegyezett a spanyol Union Fenosíval, hogy közösen tesznek ajánlatot a kelet-európai országok elektronikai iparágának privatizációjában.
De ugrásra kész a Szlavnyefty és a Rosznyefty is, ezek közösen működtetnek üzemanyag-hálózatot Bulgáriában és Romániában. A Nafta Moszkva ugyanezt Finnországban teszi. A Tyumen cégnek két olajfinomítója és szintén töltőállomáslánca van Ukrajnában.
Az amerikai terjeszkedés azonban kevésbé tűnik megvalósíthatónak. Megfigyelők szerint igaz, hogy a Lukoil ad el olajat az Egyesült Államokban, de ezt Getty Petroleum firma alatt teszi, mert ebből a névből nem derül ki, hogy valójában orosz cégről van szó. Elemzők szerint ez nem is lenne szerencsés. Az "álnéven" szereplés a tengerentúli ügyletekben több más orosz energiacégre is jellemző.
Történelmi okokból bizonyos ellenérzésekkel viseltetnek a volt szocialista országok is az orosz vállalatok nemzetközi tevékenységével szemben -- mutat rá a Reuters --, ez pedig hátráltatja az érintett cégek terjeszkedését.