Az Európai Bizottság arra készül, hogy az eddigieknél magasabb kártérítést fizettessen a légitársaságokkal a mindinkább szaporodó késések és túlfoglalások miatt. Az átfogó utasjogi törvénytervezetet várhatóan április közepéig véglegesítik.
A jelenlegi rendelkezések szerint ha az utas egy 3500 kilométernél rövidebb járatról marad le túlfoglalás vagy más, nem az ő hibájából előállt körülmény miatt, akkor legalább 150 fontot (65 ezer forint), ha hosszú távú járatról, akkor 300 fontot fizetnek kártérítésként. Kötelezővé tennék azt a most még nem általános gyakorlatot, miszerint amint a beszállókapunál kiderül a túlfoglalás, sorsolnak, és az útról úgymond lemondó utas átadja helyét egy másik, szintén "okézott" jeggyel bírónak.
A cél az, hogy visszatartsák a légitársaságokat a túlfoglalásoktól. A légicégek szerint ez elfogadhatatlan, mert az egyszerre több járatra való jelentkezés és a sok lemondás miatt eleve a végsőkig bizonytalan az adott járat helyzete.
A tervezet másik pontja szerint a légitársaságoknak ezentúl havonta kell adatot szolgáltatni a késésekről, a túlfoglalásokról, a csomagkezelésről és az egyéb utasforgalmi ügyekről. Azt is tervezik, hogy egységesítik az utaztatási feltételekről szóló rendelkezéseket, amiket fel kell tüntetni a jegyeken.
Minden negyedik Európán belüli légi járat késett tavaly. Ez a második legrosszabb év az 1999-es után, s hiába volt viszonylagos javulás, a sok millió utas hátrányt szenved, a túlfoglalások pedig csak fokozzák ezt -- derül ki az Európai Légitársaságok Szövetségének (AEA) most kiadott és a tavalyi évre vonatkozó összegzéséből.
A gyakorlat szerint akkor tekintenek későnek egy járatot, ha több mint tizenöt perccel eltér az érkezés vagy az indulás a menetrendben jelzettnél. Ezt figyelembe véve a milánói Malpensa, illetve a madridi Barajas repülőtéren volt a legrosszabb a helyzet. Ott a járatok 36 százaléka késett.
A 27 légikikötőt felvonultató abszolút lista vezető helyein a skandináv repülőterek állnak. A nagy európai elosztó központok (hub) közül pedig Frankfurt végzett a legjobban 20 százalékkal, ám ehhez sokat kellett javulnia, mivel 1999-ben még 32 százalékos volt ez a mutató. Mindez azért is figyelemre méltó, mert Frankfurtban 1999-hez képest 7,6 százalékkal (49,4 millióra) ugrott a személyforgalom és 11,3 százalékkal (1,6 metrikus tonna) emelkedett a teherforgalom.
Ferihegy a középmezőnyben található. Pontos adatokat a Malév nem közölt, de nem hivatalos forrásból úgy tudjuk, hogy a légikikötőbe a járatok 23-25 százaléka érkezik és indul onnan késve. A késési mutatót a magyar légitársaság rontja leginkább -- fűzték hozzá helyi szakértők.
Péterffy Gábor, az LRI szóvivője szerint a viszonylagos jó helyezésnek részben az az oka, hogy a magyar légikikötő nem nagy elosztó központ, s ennélfogva eleve kevésbé túlterhelt a magyar légtér. Az európai késések okai között "vezető szerepet" játszó légtér-irányítási elégtelenségek Ferihegyre azért sem jellemzőek, mert mind a technika, mind a személyzet jó színvonalú. Sőt, már mindkettő "vizsgázott is". A jugoszláv célpontok elleni NATO-akciók idején semmiféle plusz késlekedés vagy zavar nem volt, noha a légitámadások előtt és alatt lezárták a teljes délszláv légteret.