A Szonda Ipsos munkatársai önkitöltős kérdőívek segítségével próbálták feltárni, az emberek hogyan értékelik saját egészségi állapotukat, hogyan élik meg testi-lelki bajaikat a mindennapokban. A vizsgálat részeként a kérdezettek saját kondíciójukat egy 0-tól 100-ig terjedő skálán -- ahol a 100 százalék a lehető legjobb egészségi állapotot jelölte -- átlagosan 72 százalékosra értékelték. Az egészségi állapot szubjektív megítélésében rendkívül nagy kilengések tapasztalhatók az egyes életkori csoportok átlagaiban: a fiatalok 85 százalékos kondíciójával szemben a középkorúak (35--49 év) már csak 75 százalékos egészségről számoltak be, s ez az arány az életkori skálán felfelé haladva tovább csökken. A legidősebb korcsoportba tartozó, már nem aktív korú népesség mindössze 53 százalékosra értékelte saját egészségi állapotát.
Bár a férfiak és a nők között számottevő eltérés nem mutatható ki e tekintetben (a férfiak talán valamivel kedvezőbben látják a helyzetüket), a többi társadalmi-demográfiai jellemző mentén nagy különbségek láthatók. Erőteljes az anyagi helyzet hatása, hiszen elmondható, minél magasabb a havi jövedeleme valakinek, annál kedvezőbben minősíti egészségi állapotát. Nem elhanyagolható az iskolázottság befolyása sem: az adatok tanúsága szerint a lakosság tanultabb csoportjainak egészségképe pozitívabb.
Az emberek kétharmadának semmilyen gondot nem okoz a munkavégzés, s közel ennyien (63 százalékuk) egyáltalán nem küzdenek emlékezési vagy koncentrációs problémákkal. Nem ilyen kedvező a kép viszont akkor, ha a fizikai fájdalmakra, a stresszre és az általános közérzetre vonatkozó kérdéseket vizsgáljuk. A válaszadók 29 százaléka közepes, súlyos vagy extrém mozgásszervi probléma meglétéről számolt be, az emberek több mint háromnegyede (78 százaléka) többé-kevésbé feszült, ideges életet él, s mindössze a lakosság 36 százaléka mondhatja el magáról, hogy nincsenek fájdalmai, közérzeti problémái.
A feszültségmentesség .- mint ahogy a jobb egészségi állapot összességében véve -. inkább a fiatalabb korosztályok tagjainál, a magasabb iskolázottságúaknál, valamint a jobb anyagi helyzetűeknél, tehát a társadalom kedvezőbb státusú csoportjainál jellemző. A stressz szempontjából legveszélyeztetettebb korosztályok éppen a gazdaságilag aktív korúak, a 34--65 év közöttiek.
A vizsgálat 1500 fő megkérdezésével, standard önkitöltős kérdőívek segítségével készült. A kutatásban felnőtt magyarországi lakosok vettek részt, a mintába kerülők főbb társadalmi-demográfiai jellemzői (nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely településtípusa) szerinti összetétele megegyezik a teljes magyar felnőtt lakosság ugyanezen ismérvek szerinti összetételével. Az adatfelvétel időpontja: 2001. január.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.