Az etikus promóció szükséges

Leitner György, a legnagyobb nemzetközi gyógyszergyár, GlaxoSmithKline (GSK) hazai vállalatának vezérigazgatója túlzónak tartja az egészségügyi miniszter által 50 milliárd forintra becsült gyógyszerpromóció nagyságát, mint mondta -- bár ezt a cégek nem hozzák nyilvánosságra --, hazánkban mindenféle marketingtevékenységre 10-15 milliárd forintot fordíthatnak a gyártók.
Leitner szerint az etikus promóció szükséges, a vadhajtások pedig Magyarország más nemzetgazdasági ágaiban is meglévő korrupcióhoz hasonlítanak, amit az EU-csatlakozás miatt is meg kell állítani. Úgy fogalmazott: a minimálbér kétszeresét kereső magyar orvos a cégek támogatása nélkül nem tudná kifizetni a szakmai kongresszusok részvételi díját, a kórházak sem nélkülözhetik az ajándékba kapott drága műszereket. Nem tartja elképzelhetőnek, hogy a gyógyszergyártók önkéntes alapon csatlakoznak a miniszter által elgondolt alapítványhoz. Nagyobb esély lenne erre, ha a támogatás fejében valamit ők is kapnának, nevezetesen: az új készítmények kiszámítható társadalombiztosítási listára kerülését és az inflációt követő áremelés lehetőségét. Véleménye szerint az alapítvány létrejötte után sem tiltható meg a promóció, bár az orvosi utaztatások mederben tartására szükség lenne. Nem ért egyet Mikola azon szándékával, hogy az orvoslátogató ne keresse fel a rendelési idő alatt a doktorokat, szerinte a gyógyszerismertetésre szükség van.
Beke Zsuzsa, a legnagyobb hazai gyógyszercég, a Richter Gedeon Rt. pr-vezetője kérdésünkre elmondta, cégük nem ismeri Mikola István alapítványi koncepcióját. Technikailag nem tudja elképzelni az alapítványba befizetett pénz allokálását. Szerinte egyébként a promóció olyan marketingmunka, ami bármilyen termék, így a gyógyszer eladásához is hozzátartozik. Kétli a miniszter által becsült promóciós összeg nagyságát, az -- mivel nem publikus -- csak becslésen alapulhat.
A Richter az indokolatlan, nem szakmai célú promóciót elítéli. Szerintük a gyógyszerekkel kapcsolatos visszaélések kivizsgálásában részben a Magyar Orvosi Kamarának, másrészt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak lenne teendője. A biztosító ellenőrei ugyanis felelősségre vonhatják azokat az orvosokat, akik esetleg a gyártóktól kapott pénz ellenében az ő termékeiket írják föl a betegeiknek. Beke Zsuzsa szerint a gyártókat az önszabályozás s a mindannyiuk által elfogadott etikai kódex minősítheti. Felhívta a figyelmet a tiszti főgyógyszerész minapi kijelentésére, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyéhez kötnék a patikában elhelyezett, nem vényköteles orvosságokról szóló ismertetőket. Szerinte sok cég az OGYI segítségét ma is kéri, ám tapasztalatuk, hogy az intézet létszáma az ebből származó többletmunka elvégzését nem bírná.