A kétéves költségvetés elfogadásával az Országgyűlés tavaly év végén módosította az 1993-as bányatörvény egyes rendelkezéseit, s ezzel úgynevezett különleges eljárást írnak elő a külszíni bányászkodás engedélyezése során. Ez a gyakorlatban azt jelenti -- magyarázza Zoltay Ákos --, hogy a mezőgazdasági termelés előnyt élvez az ásványi nyersanyag kitermelésével szemben. Ad absurdum, ha egy szántó alatt aranyat találnak, a törvény szerint a földművelés előbbre való a nemesfém kitermelésénél, hiába jelentene ez lényegesen nagyobb költségvetési bevételt.
A mezőgazdaság és a bányászat közötti ilyen különbségtétel a szakmai szövetség megítélése szerint sérti a versenysemlegesség alkotmányos jogát.
Ugyanakkor -- emlékeztetett az MBSZ főtitkára -- hat évvel ezelőtt épp az Alkotmánybíróság határozatára kellett módosítani a bányatörvény azon passzusait, amelyek akkor a bányászat javára alkalmaztak hasonló diszkriminációt, vagyis kimondták, hogy az ásványi nyersanyag kitermelése előnyt élvez a mezőgazdasági termeléssel szemben. Akkor az Ab többek között azzal indokolta döntését -- idézi vissza beadványában az MBSZ --, hogy a bányászathoz fűződő érdekek nem lehetnek magasabb rendűek, mint más, például a természet védelméhez, a termőföldek használatához fűződők. A szövetség szerint a tavalyi törvénymódosítással hasonlóan alkotmányellenes helyzet állt elő, csak ezúttal a bányászat rovására.
A tavaly év végén életbe lépett törvénymódosítással elrendelt különleges eljárásban egyébként az engedélykérelmek elbírálási szempontjai is szigorúbbak, mint normál esetben. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a fokozott védelemnek árfelhajtó hatása is lesz, ami a bányavállalkozások költségeit növeli.